Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Brandl Gergely – Szabados János: A Janus-arcú diplomata – Marino Tudisi raguzai kalandor életútja supplicatiója tükrében
ben. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy kérelemlevelében nem emlékezik meg erről az incidensről. Mindenesetre patrónusa, Althan gróf mind Murteza budai pasánál,22 mind pedig Johann Ludwig Kuefstein bárónál 23 mentegetni kényszerült emberét, és igyekezett helyreállítani csorbult becsületét. Kuefstein végül tolmácsként magával is vitte Tudisit Konstantinápolyba.24 Amikor a nagykövet elindulá sát követően az oszmán békepéldány tartalmi problémáinak korrigálására került sor, a raguzai akkor is tevékenyen részt vett a tárgyalásokban. Ezen felül Budán ő is jelen volt, amikor az újonnan hozott ratifikált oszmán nyelvű békepéldányt összeolvasták a császáriak tulajdonában lévő, annak tartalmilag helyes másolatával, ami Ernst Házy győri török tolmács jelenlétében zajlott.25 Tudisi Kuefsteinnel tartott Konstantinápolyba is, és Belgrádban a „Titkos Levelezők”26 beszervezésénél szintén a nagykövet segítségére volt.27 Az oszmán fővárosba való bevonulás előtt tette le Tudisi fent említett hűségesküjét. Nem ismerjük az okokat, ez miért csak ekkor történt meg, de úgy véljük, azért, mivel Kuefstein küldetésének legnehezebb részére Konstantinápolyban került sor, ahol a tolmács szavahihetőségének nagy jelentősége volt.28 Mivel a császári diplomata nem bízott meg teljes mértékben Tudisiben annak török kapcsolatai miatt, végül Sebastian Lustrier rezidens (1623– 1629) vállalt garanciát a raguzaiért.29 Szolgálataira azonban mindenképpen szük Követi jelentések, hangulatjelentések 90 továbbiakban: Reg.). fol. 230. Nr. 45.; „Resolution waß zwischen Rudolff Schmidt und Marino Tudisi für strittigkheiten fürgangen sein.” Az Udvari Haditanács Schmidnek. Prága(?), 1628. május 28. ÖStA KA ZSt HKR HR Bücher Bd. 260. 1628. Reg. fol. 247r Nr. 42. 22M. A. Althan Murteza pasának. Prága, 1628. június 3. (Korabeli magyar fordítás.) Török– magyar kori Államokmánytár. II. kötet. Szerk. Szilády Áron – Szilágyi Sándor. Pest, 1869, 74–76. 23M. A. Althan Kuefsteinnek. Bécs, 1628. szeptember 11. ELTE EKL G4 Tom. IV. fol. 354. 24Kuefstein konstantinápolyi követségére lásd Karl Gr. Kuefstein: Studien zur Familiengeschichte in Verbindung mit der Landes- und Kulturgeschichte. III. Teil. 17. Jahrhundert . Wien – Leipzig, 1915, 259–279.; Karl Teply: Die kaiserliche Großbotschaft an Sultan Murad IV. 1628. Des Freiherrn Hans Ludwig von Kuefsteins Fahrt zur Hohen Pforte. Wien, 1976; Berzeviczy Klára: Fragen des Zeremoniells während einer Gesandtschaftsreise. Einige Bemerkungen zum Reisebericht des. H. L. Freiherrn von Kuefstein. In: Sára Balázs (Hg.): Quelle & Deutung I. Beiträge der paläographis chen Tagung Quelle und Deutung I. am 27. November 2013 . Budapest, 2014, 53–70. 25A békepéldányok összeolvasásáról lásd Ernst Házy Kuefsteinnek. Esztergom, szeptember 21. ELTE EKL G4 Tom. V. pag. 355–356.; Ugyanezt másolatban lásd ÖStA HHStA StAbt Türkei I. 111-4. fol. 78. 26A „Titkos Levelezők”-ről szóló szakirodalmat lásd a 6. lábjegyzetben! 27Kuefstein naplója konstantinápolyi követségéről. Oberösterreichisches Landesarchiv (a továbbiak ban: OÖLA) Herrschaftsarchiv Weinberg Archivalien (a továbbiakban: HWA) Handschrift (a továbbiakban: HS) 16. fol. 37–38.; A napló digitális változatához való hozzáférést ezúton is köszönjük Kármán Gábornak. 28A tolmácsok szerepével kapcsolatos visszásságokra jó példa Zülfikár aga portai főtolmács karrierje. Vö. Kármán Gábor: Zülfikár aga portai főtolmács. Aetas , 2016. 3. sz. 54–76. 29„Sonderlich denn unter anderen wegen deß vilbemeltenn Marino Tudisi (so mir vonn ettlichenn perschonnen und umbständenn, als inclinierte er zu vill auff der Türckhenn seyttenn verdächtig gemacht...).” OÖLA HWA HS 16. fol. 45v.
