Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Horváth Sándor: 1968: remény, csalódás és politikai szerepvállalás
is folytatódott részben a nemzetközi konjunktúra miatt.5 Ha a magyar belpolitikai kontextust a nemzetközihez hasonlóan 15 év távlatában vizsgáljuk dióhéjban, akkor nem sok változás látszik a politikai berendezkedésben a korábbi sztálinista évekhez képest: 1956 utáni megtorlás, majd amnesztiák, erőszakos kollektivizálás, „kádári konszolidáció”, felhorgadó gazdasági reformtervek, a szellemi életben a diszkrimináció lassú enyhülése, majd visszazárás, „társadalmi kiegyezés” a fogyasztás lassú, de biztos növekedése és a társadalombiztosítás kiterjesztése révén.6 Majd 1968 augusztusa után lassú visszarendeződés 1973-ig, mintha megállt volna az idő. Mégis, korántsem mondhatjuk, hogy alig történt számottevő változás ebben a másfél évtizedben, és ami történt, az is részben éppen annak köszönhető, hogy a hosszú hatvanas évek és 1968 lebontották vagy elmosódottabbá tették a társadalmi határokat, és még a vasfüggöny egy részét is a fejekben. Emiatt az imént felsorolt „köztörténeti események” akár zárójelbe is tehetők 1968 kapcsán, mivel az év szimbolikus jelentését nem 1968-ban, 1969-ben vagy azután nyerte el, hanem az azt követő évtizedekben.7 Mindez olyan mélyreható változásokat indított meg, hogy jelentőségéről mind a mai napig intellektuálisan izgalmas vagy politikailag is silány viták robbannak ki szerte a világban, rendre évfordulókhoz kapcsolódva. Ennek oka pedig az, hogy 1968 globális jelenség volt, akárcsak előtte a második világháború vagy a gyarmati világ felszámolása, vagyis az egykori szocialista országokban is hatottak azok a társadalmi mozgalmak, amelyek miatt egy generációnak közös nyelve, zenéje, filmjei, művészei, szimbólumai, társadalmi és földrajzi terei alakultak ki.8 1968 éppen nemzetközisége miatt bírt identitásképző funkcióval: ezért éppúgy beszélhetünk 1968-as generációról az egykori szocialista országokban, mint a nyugati világban. Azonban ez a nemzetközi hatás korántsem írható le a rockzene, a kóla vagy a farmer hazai megjelenéséről vagy a táncdalfesztiválokról nosztalgiázó, se szeri, se száma visszaemlékezések révén, ennél jóval összetettebb és mélyrehatóbb folyamatról van szó. Melyek azok a főbb jellegzetességek, amelyek az 1968-hoz köthető jelenségeket megkülönböztetik a korábbiaktól? Az 1968-ról és a hosszú hatvanas évekről szóló, lassan könyvtárnyi nemzetközi szakirodalomban néhány kérdésben konszenzus látszik körvonalazódni. A globális jellegen kívül ide sorolható, hogy ezekben az években a politikai szerepvállalás új formái alakultak ki, és politikai jelentést kapott Nyolcasok a magyar történelemben 58 5 Varga Zsuzsanna: Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Budapest, 2013, 155–157. 6 A fogyasztás és a bérek növekedéséről: Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindenna pi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Budapest, 2013, 39., 43–44., 153– 156., 308. A társadalombiztosítás kiterjesztéséről: Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Budapest, 2003, 89. 7 Vö. Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években. Budapest, 2003, 334. 8 Vö. Rainer M. János: A „hatvanas évek” Magyarországon. (Politika)történeti közelítések. In: „Hat -va nas évek” Magyarországon. Szerk. Rainer M. János. Budapest, 2004, 11–30., 26.
