Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
pen előfordult több esetben az is, hogy ugyanazt az ingatlant két, sőt három személy vetette be más-más vetőmaggal.”60 Összegzés A kommunista párt stratégiája a hatalom megszerzésének és megtartásának régi hagyományára támaszkodott, tehát ekkor sem számított újnak az, hogy a politikai támogatásért jutalmat osztottak. 1945-ben ez a „jutalom” a földjuttatás volt.61 Mindez azonban az ekkor leplezett cél, a taktikai okokból halasztott kolhozosítás érdekében alkalmazott eszköz volt.62 A magyarországi társadalmi reakciókról is elmondható, hogy azok régióktól és az agrártársadalmi összetételtől függően is változtak. Ahol erős belső kötelékek voltak a faluban, ott megfontolva, félve vették át más földjét, tulajdonát.63 Joggal feltételezhetjük, hogy a kollektív módon ellenségnek kikiáltott németek és arisztokraták földjét ilyen módon inkább gátlások nélkül vették használatba.64 A földelkobzással együtt járó korábbi elitek kiiktatását azzal is magyarázhatjuk, hogy a második világháború mint a világtörténelem legvéresebb konfliktusa után minden államban további „miniháborúk” zajlottak. A földelkobzás és földosztás a lokális társadalmakban az MKP-diktatúra alapjait teremtette meg. A patologikus szovjetizálás élcsapataként viselkedő kommunisták pozíciószerzése és szerepvállalása, befolyása a társadalmi gyakorlatban hegemóniát jelentett már 1945-ben. A háború befejező szakaszában történt földelkobzások és helyi földosztások tapasztattörténeti, a levéltári dokumentációt a mindennapi történések perspektívájából elemző vizsgálataink szerint 1945 tekinthető a ,,fordulat évének.” Nyolcasok a magyar történelemben 54 60„A helyzet ezen a téren sok kívánni valót hagy maga után, mert birtokháborítás esetén, amint azt az egyik községi vezető jegyző előadta, a sértett fél nem tud megfelelő jogorvoslatot találni: a rendőrség elutasítja azzal, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatos ügyek nem tartoznak a hatáskörébe, a község jegyzője pedig karhatalom nélkül nem tud kellően intézkedni. A bírói eljárás aránylag sok ideig tart, elhúzódhat, ezért ilyen esetekben nem célravezető.” MNL OL XIX-K-1-y, 1949, 750. doboz, 8122/69/1949. 61Péter László: Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa? In: uő: Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányírók. Budapest, 1991, 246.; Bódy Zsombor: Az 1945-ös átalakulás értelmezési kánonjairól. In: Balázs Eszter – Koltai Gábor – Takács Róbert (szerk.): Homoklapátolás nemesércért – a hetven éves Standeisky Éva tiszteletére . Budapest, 2018, 44–58. 62Mevius: i. m. 28., 48–53.; Arnd Bauerkämper: Kontinuität und Aflösung der bürgerlichen Rechtsordnung. Landwirtschaftliches Bodeneigentum in Ost- und Westdeutschland (1945–1990). In: Siegrist –Sugarmann: i. m. 131. 63Siegrist – Sugarmann: i. m. 64A birtokbavétel „tanácstalanságtól” a „kapzsiságig” terjedő jellemzésére példa: Nagy Károly miniszteri megbízott jelentése az FM-nek, Pestszenterzsébet, 1945. április (11.). PIL, 274. fond, MKP KV ir. 13. csop. 19. ő. e. 152. l.
