Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében

vánosság előtt nem beszéltek. A két ellenpolitikai bázis az egyéni agrárgazdaságok és a vidéki miliőket több szálon átszövő egyházközségek világa volt.35 Ha figyelme ­sen követjük az 1945. március 15-i földreformrendelet szövegét és a végrehajtás történéseit, akkor igazolható, hogy a „földreformnak” nevezett földelkobzás, föl­dosztás valójában az egész társadalmat érintő olyan terv végrehajtása volt, amely a Vörös Hadsereg mindennapi jelenlétével együtt elegendő volt a kommunista párti diktatúra kialakításához. Ezért is fontos, hogy a „földreform” máig tartó emlékeze­ti kultúráját elhelyezzük a konkrét történeti kontextusokban.36 A tendenciózusan csak pozitívnak ábrázolt „földreform” „nagysága” ma már elég távolról szemlélhető.37 Nem mindegy azonban, hogy megfigyelési pozíciónkat a hegytetőn vagy a hegy lábánál jelöljük ki. Ezt döntő történelemformáló tényező­nek tartom, hiszen azok személyes és társadalmi emlékezete a hivatalossággal, a hivatalos emlékezettel szemben is hat. A hallgatás kultúrájának kiszélesedése az állami erőszak kiterjedését jelzi. Így például a magyar társadalmi emlékezetből alapvetően kimaradt az arisztokráciának a mindennapok világában megragadható, életszerű képe.38 Továbbra is alapvető kérdés marad, hogy miként lehet földre ­formnak nevezni a néhány nap alatt, a frontharcok áprilisi befejezése előtt radiká­lisan végrehajtott tulajdoncserét. Mi volt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), így Magyarország sorsát is a kezükben tartó szovjet diktátorok célja a megszállt területen? Saját racionalitásuk szerint kézenfekvőnek tűnt az új politikai berendez­kedés, a már elfoglalt kulcspozíciók (a nemzetgyűléstől a belügyminisztériumi, rendőrségi pozíciókon keresztül a földigénylő bizottságok kommunista hegemóni­ájáig) biztosítása mellett a gazdasági eszközök révén kialakítani. A „földreform” moszkvai kidolgozói a „szovjet jogot” is alapul vették, amelyből, az orosz jogha­gyomány miatt is, hiányoztak a római jog tulajdonra vonatkozó elemei. A kommu­nista doktrínát követő, Moszkva rezidenseiként működő Rákosiék a gazdasági dik-1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében 49 35Dean S Rugg: The Geography of Eastern Europe. Lincoln – Nebraska, 1978, 50–54.; Jason Wittenberg: Crucibles of Political Loyalty. Church Institutions and Electoral Continuity in Hungary. Cambridge, 2006, 40–41. 36Lásd például Püski Levente: Adatok kérdőjelekkel – a debreceni földosztás. In: Varga Zsuzsanna – Pallai László (szerk.): Föld – parasztság – agrárium. Tanulmányok a XX. századi földkérdésről a Kárpát-medencében. Hajdúnánás, 2015; Ritter György: „Itt csak a vagyon köllött.” A földreform és következményeinek élménye az észak-dunántúli németek emlékezetében. In: Varga – Pallai: i. m. 37Hosszú távú hatásaira, az alulnézeti közelítésmód egyik példájára lásd Daniel Brett: Taking the Long View? Polish and Romanian Agrarianism in comparison. In: Dietmar Müller – Angela Harre (Hrsg.): Transforming Rural Societies. Agrarian Property and Agrarianism in East Central Europe in the Nineteenth and Twentieth Centuries. Jahrbuch für Geschichte des ländlichen Raumes. Innsbruck –Wien – Bozen, 2010. 38Gudenus János – Szentirmay László: Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Budapest, 1989, 107–109.; Püski Levente: Ellenségből bűnbak. Az MKP arisztokrácia-képe 1945 után. In: Gyarmati György – Lengvári István – Pók Attila – Vonyó József (szerk.): Bűnbak minden időben. Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben . Pécs – Budapest, 2013.

Next

/
Thumbnails
Contents