Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
tatúrát a legszélesebb keretek között alkalmazták.39 A céljuk az volt, hogy az „új Magyarország” lakóinak anyagi léte elsősorban az általuk formált hatalmi struktúra szolgálatától vagy pedig az ahhoz való alkalmazkodás minőségétől függjön.40 A földelkobzásokkal az úgynevezett „úri” birtokosok teljesen önkényes kategorizálása révén a magyarországi nemesi társadalmat, a polgárosodást szívósan szem előtt tartó középrétegeket, továbbá a maradék arisztokráciát s az egyházközségek minden települést érintő hálózatát alapjaiban rendítették meg. A polgári kori jogértelmezések szerint, kárpótlás nélkül, „tilos erőhatalommal, jogtalan vagyonelkobzás” ment végbe.41 Hogy mindezt mennyire csak a politikai szem pontok határozták meg, azt az is igazolja, hogy a magánvállalkozások követelései harmadik személlyel szemben az államra átszálltak, a terheket azonban az állam nem vállalta.42 Rend szerint az is feledésbe merül, hogy a jogi normák, jogszoká -sok ekkori, ilyen mértékű áthágása önmagában is hosszú időre társadalomformáló tényező lett. A moszkvai irányítással elindított földosztás a kommunista párthoz kötődő tömeglojalitás kikényszerítését, megteremtését is szolgálta. Georgi Dimitrov „viccelődése” szerint a szabad prédát, az ingatlanokat a helyi kommunisták most valóban feloszthatták, ahogyan ezt jól nyomon követhetjük az egyes lokális történésekben.43 Maga a kampány, a földterületek felosztása a „helyi erők” bevonásával a modern diktatúrák propagandájára jellemző társadalmiasítás volt. A tár sa dal mia -sítás azt jelenti, hogy egy sajátos társadalmi részvételre buzdították, kényszerítették a társadalom tagjait, amely érintettség nagyban hozzájárult az öntabusítás növeléséhez.44 A súlyos történelmi örökségből fakadó földéhség, a birtoklási vágy kielégítése, a bosszú jelentős történelem- és társadalomformáló tényezővé vált ekkor is. Nyil -ván való tömeges jogtalanságok, traumák, újabb konfliktusok keletkeztek, így például megemlíthető a kollektív módon fasisztának minősített svábok kitelepítése,45 és a házból, ingatlanból való kibillentés újabb önkénnyel járó összevonása a föld -Nyolcasok a magyar történelemben 50 39Ennek a politikának a kortársi megfigyelésére is lásd: Kárász: i. m. 80. 40Pierre Bourdieu: A „szovjet” változat és a politikai tőke. In: uő: A gyakorlati észjárás... 27. 41Beliznay Kinga – Horváth Attila – Zlinszky János: A magyar magánjog története. In: Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Osiris Kiadó, Bp., 1997, 197–198.; A magántulajdon védelme az emberi társa dalom kialakulása óta létezett: Hannes Siegrist – David Sugarmann (Hrsg.): Eigentum im interna tionalen Vergleich (18–20. Jahrhundert). Göttingen, 1999. 42Beliznay – Horváth – Zlinszky: i. m. 197–198. 43Martin Mevius: The Hungarian Communist Party and the Origins of Socialist Patriotism 1941– 1953. Oxford, 2005, 108. 44Ö. Kovács: A paraszti társadalom felszámolása ... i. m. 45Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Országos Föld -birtokrendező Tanács, Tárgyalótanács jegyzőkönyvei (XVII-1-a), 1. doboz; Gonda Gábor: Kitaszítva. Kényszermigráció, nemzetiségpolitika és földreform németek által lakott Dél- és Nyugatdunántúli településeken 1944–1948. Szerk. Bánkuti Gábor. Pécs, 2014, 43–49.
