Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében

Több probléma is van azonban ezekkel az ábrázolásokkal. Az egyik az, hogy arról lényegében nem esik szó: az 1945. évi földügy nem, vagy nem pusztán egy agrártörténeti kérdés, hanem a már említett hatalomtechnikai eljárás döntő eszköze volt háborús állapotok közepette.30

Az abban résztvevők is tudhatták ezt, de a

földhöz jutás vágya, mohósága, kényszerűen gyors pártpolitikai döntések, a magántulajdon szentségének elvét félresöprő kommunista propaganda és erőszakos gyakorlat hatása erősebb volt. Az sem feledhető, hogy a zsidótörvények már a korábbi években fellazították az alapvető jogi és társadalmi normarendszert. Abból a kutatási előfeltevésből indultam ki, hogy a második világháború végén a kommunista projekt ideológiai alapvetéseire támaszkodó sztálini hatalomtechnikai eszközök legdöntőbb, az egész társadalmat radikálisan érintő eseménye a földelkobzás, majd a földosztás volt.31

A földkérdés az MKP számára nyilvánvalóan

az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb hatalmi kérdés volt, tehát olyan eszköz, amellyel radikális társadalmi-hatalmi átrendezést vihettek véghez. Olyan társadalomtörténeti eseményről van szó, amely a kommunista párt hatalombirtoklásának alapfeltétele volt hosszú időre. A földreformrendelet kiadásának egyik oka az idegen, megszálló hadsereg politikai és hadvezetésének taktikai megfontolása volt.32

Ugyanakkor az ebből következő radikális változás, annak végrehajtása, tár

sadalmi gyakorlata már más értelmezési lehetőséget és feladatot ad.33

A moszkvai irányítással tevékenykedő MKP vezetésének a célja nyilvánvalóan az volt, hogy a politikai hatalom minél gyorsabb megszerzése érdekében kiiktassák, illetve ellenőrizzék a rivális ellenpolitikai bázist.34

Ennek gyakorlatáról a

korábbi oroszországi, szovjetunióbeli tapasztalatuk megvolt, amiről persze a nyil-Nyolcasok a magyar történelemben 48

30Az ideiglenes államszervezet szakasza az 1945. évi novemberi választásokig tartott, amely idő alatt

a már említett társadalomtörténeti események megtörténtek. 31A kommunista párti belső miliőt felidéző Kállai Gyula szerint a földreform volt a „mérce”. Kállai

Gyula: Két világ határán.

Budapest, 1984, 155. A kommunista párt 1944. október 9-én rendezett

orosházi gyűlésén a „Szovjetunió küldötteként” bemutatott Vas Zoltán és mások hangsúlyozták, hogy „A kolhozok a Szovjetunióban kitűnően beváltak, de mivel a magyar földmunkásság földet

akar, elosztjuk közöttük a nagybirtokot.” Szabó István: Agrárforradalom a Viharsarokban (1945–

1947). Budapest, 1976, 36., 38. 32Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. I. kötet. Budapest, 1990, 143–145.; Vas: i. m. 88−89.;

Hogy miért lett az eredeti törvénytervezetből végül Vorosilovék akarata alapján földreformrendelet, lásd: Korom Mihály: Nagy Imre és az 1945-ös földreform koncepciójának, kormányrendele té -nek kidolgozása. Múltunk. Politikatörténeti folyóirat

, 1996. 1. sz. 123–124.

33„Amikor tehát egy jelenség magyarázatához fogunk, külön kell feltárnunk a ható okot, amely kivál

totta, és a funkciót, amelyet betölt.” Émile Durkheim: A szociológia módszertani szabályai. In: uő:

A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Budapest, 1978, 113–114. 34Orlando Figes számos munkájában igen érzékletes példákkal szemléltette ezt a folyamatot.

Természetesen nem gondolom, hogy mindez a Vörös Hadsereg által megszállt országokban, tehát más szociokulturális körülmények között mechanikusan ugyanúgy történt volna, mint a Szovjetunióban. Orlando Figes – Boris Kolonitskii: Interpreting the Russian Revolution. The

Language and Symbols of 1917. New Haven – London, 1999, 3., 32., 127.