Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - Párizsból szeretettel? (Trócsányi László: Párizsi napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június) Garadnai Zoltán
országon és tanulmányozta a „létező szocializmust” a Kiskunhalashoz közeli Tázláron. E kötetbeli írása árnyalja a kialakult képet a városról. A könyv utolsó tanulmányában Szakál Aurél foglalja össze a várostörténeti szempontból fontos eseményeket a rendszerváltástól az ezredfordulóig, kronologikus sorrendben. Fontos képeket közöl, például az 1956-os megemlékezések plakátját 1989 októberéből vagy a szovjet csapatkivonás képeit 1989 áprilisából. A könyvnek egyébként is erőssége a gazdag képanyag. Több mint 200 fekete-fehér fénykép és a képmellékletben 16 színes kép teszi még szemléletesebbé a korszakot. A képek közt vannak a korszakra jellemző május elsejei felvonulások képei, a halasi református presbitérium és a katolikus egyháztanács csoportképei, nagyon sok iskolai osztálykép és tantestületi csoportkép, képek a termelőszövetkezetekről és ipari vállalatokról. A színes képek között találjuk többek között Berényi Lajos, az 1956. október 27-i sortűz egyik szemtanújának festményét a tragikus eseményről és egy sztahanovista kitüntetést is. Valamennyi tanulmányhoz készült jegyzetapparátus és irodalomjegyzék. A szerkesztés nagy munkáját Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, egyetemi oktató és Szakál Aurél, a Thorma János Múzeum igazgatója végezték. Összességében elmondható, hogy fontos és értékes kiadvány született, amely meghatározza a kiskunhalasi helytörténetírás további fejlődését. A könyv megjelentetéséért köszönet illeti a kiadókat (Kiskunhalas Város Önkormányzata, Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány), az igényes nyomdai kivitelezés pedig a szegedi Generál Nyomda munkáját dicséri. A könyv kapható többek között a kiskunhalasi múzeumban, és remélhetőleg mihamarabb elérhető lesz az interneten is, ahogyan az előző kötetek is olvashatók a Hungaricana közgyűjtemé nyi portálon. Mészáros László PÁRIZSBÓL SZERETETTEL? EGY MAGYAR NAGYKÖVET NAPLÓJA Trócsányi László: Párizsi napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július – 2014. június. Századvég Kiadó, [Budapest,] 2018, 407 o. Naplóírásról szinte azóta beszélhetünk, amióta az ember megtanulta írásban is kifejezni érzéseit, gondolatait, és ezen keresztül is nyomot kíván(t) hagyni maga után. A naplóvezetés kapcsán elsődlegesen az irodalmi művekre gondolunk, hiszen számos magyar író fogalmazta meg belső szükségletből fakadóan őszinte gondolatait a magyar valóságról, a kisebbségi létről vagy az emigrációról, illetve a politikai rendszerről és a pályatársakról. Ezek a naplók elsődlegesen az íróasztal fiókjának készül-Irodalom 453
