Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - A proletárdiktatúra ezer arca. Forráskiadvány a magyarországi Tanácsköztársaság időszakából (Proletárdiktatúra alulnézetben. Válogatott levéltári dokumentumok a Magyarországi Tanácsköztársaság időszakából. „És rendszeresíttetnek az összes ballépések”. Az iratokat válogatta, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta: Csonka Laura – Fiziker Róbert) arkas Péter
A kronologikus sorrendben közreadott, tematikusan is sokszínűen válogatott mintegy 200 dokumentumot a szerkesztők pontos, a további tájékozódást segítő, a szakirodalom legújabb eredményeit is messzemenően figyelembe vevő jegyzetapparátussal látták el. A kiadvány sorai közötti eligazodást pontos hely- és névmutató segíti. A névmutató esetében némiképp zavarólag hat, hogy a források összegyűjtésében segédkezet nyújtó levéltárosok, valamint a már elkészült kézirat 2019 áprilisában tartott vitáján résztvevő történészek4 együtt szerepelnek a forrásanyagban szereplő személyekkel. Szerencsés módon a forrásközlések nyelvezetén a kiadás munkálatai során nem változtattak, így azok hűen képezik le a korszak szóhasználatát. A szerkesztők által mind a bevezető fejezetek, mind pedig a jegyzetapparátus elkészítése során felhasznált jelentős számú szakirodalmi tételt érdemes lett volna a kötet végén, összegző módon is szerepeltetni az olvasó könnyebb tájékozódása végett. A kötet külön erénye, hogy tárgymutatóval is rendelkezik, amely nemcsak a jövő kutatói számára lesz hasznos segédlet, hanem mintegy ki is jelölheti az új kutatási irányokat, témaköröket. Szinte minden tárgyszó mögé odailleszthető az a szükségszerű megállapítás, hogy további alapkutatások szükségesek, ahogy azt egyébként a szerkesztők is megjegyzik a bevezető tanulmányban. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának és egyben bukásának 100. évfordulóját követően mindenképpen időszerű felvetés, hogy a proletárdiktatúra történetét illetően (sem) rendelkezünk alapos, modern, monografikus igényű feldolgozással. Egy ilyen monográfia megírását pedig további, elsősorban levéltári alapkutatásoknak kell megelőzniük.5 A magyarországi proletárdiktatúra sokszínű jelenségeinek megérté séhez, összegzéséhez vezető további kutatómunka egyik hatékony segédkönyve lehet a most megjelent kötet. A Magyar Nemzeti Levéltár e fontos dokumentumkötetének egyik nagy erénye lehet a jövőt illetően, hogy további levéltári kutatómunkára is sarkallhatja a történészeket. A recenzens reményei szerint a centenárium időszakát jellemző (általában a jelentősnek mondható és a „kerek évfordulók” kapcsán általánosan tapasztalt) kutatói kedv, szakirodalmi pezsgés, valamint a 20. Irodalom 439 Politikatörténeti folyóirat, 2016. 1. sz. 122–159. Megjegyzendő, hogy a jövőben hasonló módszer tant követő kutatások szükségesek, a szórt forrásadottságokat szem előtt tartva, a vidéki – így például a Fabik Károly vezette, illetve a közvetlenül Latinca Sándor parancsnoksága alá tartozó és a nevét is viselő – terrorcsapatokkal kapcsolatban is. 4 A teljesség igényével, név szerint említve a kézirat vitáján résztvevőket: Ablonczy Balázs, Apor Péter, Bödők Gergely, Csunderlik Péter, Hatos Pál, Paksa Rudolf és Vörös Boldizsár. Vörös Boldizsár nevét a szerkesztők külön is kiemelték az előszó lapjain, a források közlésének kérdésében adott alapos, hasznos és segítő szándékú megjegyzéseiért. 5 Érdemes megjegyezni, hogy a centenáriumi évben megjelent egyik legnagyobb hatású és módszer tani újdonságot is hozó kötet is – a témaválasztásból adódóan – már részben kiadott forrásanyagra, elsősorban bulvár jellegű, propagandacélból született szövegtestekre támaszkodik. Lásd Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. A Tanácsköztársaság a korai Horthykorszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában. Budapest, 2019.
