Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - A nemzetközi kapcsolatok szolgálatában? (Diplomácia – Hírszerzés Állambiztonság. Szerk. Andreides Gábor – M. Madarász Anita – Soós Viktor Attila) Garadnai Zoltán
századi magyar történelem eseményei iránt mindig fogékony sajtó részéről tapasztalható érdeklődés nem fog a jövőben sem lankadni. A centenáriumi év szakmai vitái, közleményei azt jelzik, hogy érdemes a fővárosi jelenségek vizsgálata mellett a sokszor egyedi vonásokat mutató regionális történéseket is górcső alá venni. A Proletárdiktatúra alulnézetben... című könyv nemcsak kiváló segédlet, hanem minden szempontból igényes kiadvány, ugyanakkor izgalmas olvasmány is lehet a korszak iránt érdeklődők számára. Farkas Péter A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZOLGÁLATÁBAN? Diplomácia – Hírszerzés – Állambiztonság. Szerk. Andreides Gábor – M. Madarász Anita – Soós Viktor Attila. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2018, 573 o. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2017. október 12–13-án tudományos konferenciát rendezett „Kinek a szolgálatában? Diplomácia és állambiztonság” címmel. A rendez vény előkészítésében a NEB külügyi munkacsoportja vett részt, és a tanácskozáson arra keresték a választ, hogy 1945 és 1990 között „mit jelentett a diplomácia és állambiztonság összefonódása Magyarországon, hogyan működtek együtt, kik ellen léptek fel, kiket akartak elhárítani, és kiket akartak együttműködésre bírni”. A kon ferencián nyolc tudományos intézet huszonhét kutatója tartott előadást, ezek írott változatát tartalmazza az alig egy évvel később megjelent tanulmánykötet (az időközben máshol megjelent tanulmányokat leszámítva), a szerzők neveinek alfabetikus sorrendjében. A könyv Hankiss Ágnes bevezető előadásával kezdődik. A Hírszerzés és rend szerváltás az amerikai magyar rezidentúrán című tanulmány az 1988 és 1989 közötti időszakot vizsgálja. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy egy valóban nagyon érdekes és különleges kapcsolat történetének epizódja megfelel-e egy általános bevezető követelményeinek. Meglátásom szerint egy univerzális, a nemzetközi kapcsolatok változásainak elemzésére vonatkozó összefoglaló vagy egy szerkesztői bevezető megfelelőbb keretet adott volna a rendkívül színes és változatos tanulmányok értelmezéséhez. A Sáringer János kiváló, elsődlegesen a magyar Külügy minisztérium hivataltörténetét elemző tanulmányában megfogalmazott, de csak félig-meddig kifejtett gondolatok ehhez megfelelő kiindulási alapot jelenthettek volna, de a szerkesztői bevezető vagy/és általános bevezető elhagyása miatt markáns hiányérzete támad az olvasónak. Úgy gondolom, hogy a hidegháborút nem lehet egységes időszakként értelmezni, abban konfliktusos és megegyezést Irodalom 440
