Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Irodalom - Monumentális kataszter az „osztrák” történelemről (Michael Hochedlinger – Martin Krenn – Simon Peter Terzer [Hg.]: Verzeichnis der Familienarchive und persönlichen Schriftennachlässe zur österreichischen Geschichte 1500–2000) Oross András
ordókat (elsősorban az 1618. évi zászlósort) és a szertartás menetének kialakításakor azt figyelembe vették. A kötet bemutatja, hogy Csánki Dezső (1857–1933), az Országos Levéltár akkori vezetője, a jeles középkorász, II. Ferdinánd koronázási ordóját felhasználva javasolta a 17. századi rajzok alapján a koronázási zászlók I. világháború alatti elkészítését. A kötet illusztrációja rendkívül gazdag, számos metszet, térképek és fotók ragadják magával az olvasót. Függelékében értékes adattár található, amely közli az 1490 és 1916 közötti magyar uralkodókoronázások zászlóvivőinek neveit, ezt követik a térképek, amelyek között szerepel a Magyar Királyság 15. századi, a Habsburg Monarchia 16. század második felében birtokolt területeit, valamint a három részre szakadt Magyarország 16–17. századi viszonyait ábrázoló térkép is. A kötetet gazdag bibliográfia zárja: a szakirodalom és a felhasznált nyomtatott forráskiadások mellett a kutatás során feltárt források őrzőhelyeinek felsorolása is itt található, 4 ország 11 levéltára, múzeuma, valamint tudományos intézménye. Összegzésképpen elmondható, hogy a hatnyelvű kötet megjelenésével – itthon is hasznosítható tudományos eredményein kívül – a nemzetközi tudományosság egy kiváló szakkönyvet nyert, amely az eddig ismeretlen koronázási zászlók bemutatásán kívül a késő középkortól a Habsburg Monarchia felbomlásáig segít megérteni a Magyar Királyság és társországai viszonyát, heraldikai jelképeit, mindezt a magyar uralkodókoronázások hatalmi-politikai reprezentációjának kontextusában. Martí Tibor MONUMENTÁLIS KATASZTER AZ „OSZTRÁK” TÖRTÉNELEMRŐL Michael Hochedlinger – Martin Krenn – Simon Peter Terzer (Hg.): Verzeichnis der Familienarchive und persönlichen Schriftennachlässe zur österreichischen Geschichte 1500–2000. Wien – Köln – Weimar, Böhlau, 2018 /Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreich Band 116. Erscheint zugleich als Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs – Sonderband 14./, 1106 o. Adattárat kézbe venni mindig is nagyszerű érzés: különösen akkor, ha alapos munkáról van szó. A körültekintően és megfelelően elkészített adattárakat a nagy könyvtárak és a szakkönyvtárak polcain rendszeresen forgatják a felhasználók. Pontosan azért lapozzák fel őket, hogy első kézből szerezzenek megbízható információt egy-egy kutatás megkezdése előtt, vagy a közben felmerülő kérdéseknél. Egy-egy levéltári segédlet, esetleg iratanyag-ismertető vagy éppen egy adattár nem feltétlenül rövidtávon hasznosul. Sőt, azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb esetben egy jól megalkotott kötetet akár évtizedek (kis túlzással, de előfordul, hogy évszá-Irodalom 430
