Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
hogy a diplomáciai képviselet tagjait meghívták az állami protokolláris eseményekre, arról tanúskodik, hogy elismerték a hivatalosságát, illetve a magyar kormánytényezők láttak perspektívát a magyar–ukrán kapcsolatokban a közeljövőt illetően. Ehhez „Szikevics tábornok diplomáciai érzéke” is hozzájárult.39 Az ukrán követ érdemeit kollégái is elismerték, észrevehető tiszteletnek örvendett az ukrán tisztviselők körében. 1922 augusztusában Szikevicset vezérőrnaggyá léptették elő. Mindezek ellenére a képviselet anyagi helyzete egyre súlyosbodott, ezért egy idő után a Teréz körúti épületből a Margit rakpart 53. szám alatti házba kellett átköltöztetni azt. Ez volt az ukrán képviselet utolsó bejegyzett címe. Nemsokára Szikevicsre hárult az a feladat, hogy részt vegyen Petljura főatamán titkos budapesti átutazásának megszervezésében. Petljura Sztepan Mogila álnéven érkezett a magyar fővárosba, ahol a misszió sajtóirodájának vezetőjeként dolgozott rövid ideig. Ez a rövid időszak mély nyomokat hagyott Szikevics emlékezetében a Direktórium karizmatikus vezetőjéről. Az a tény, hogy 1924 első napjaiban Szikevics megtette a hagyományos újévi protokolláris viziteket az államfőhöz, József főherceghez, a pápai nunciushoz és más hivatalosságokhoz, nem éreztette még annak előszelét sem, hogy a misszió hamarosan működésének végéhez közeledik. A magyar kormány 1924. április 2-án közölte Szikeviccsel a döntését, mely szerint „politikai nézetei miatt” a budapesti ukrán diplomáciai képviseletnek be kell szüntetnie működését. A következő napon ukrán részről meg is kezdték a képviselet felszámolását, rendezték az irattárát. A budapesti ukrán diplomáciai képviselet az Ukrán Népköztársaság utolsó külképviseleteinek egyikeként szüntette be a tevékenységét. * Az első budapesti ukrán diplomáciai képviselet (1919–1924) mindkét ország szempontjából rendkívül bonyolult történelmi körülmények között jött létre és működött. A politikai és gazdasági labilitás, illetve a területi integritás problémái mindkét ország belső politikai és társadalmi életét meghatározták. Ugyanakkor az ukrán–magyar kapcsolatokat a 20. század elején nem terhelték meg sem a korabeli viszonyok, sem a történelmi múlt. A gyakori kormányváltások és külpolitikai irányváltások ellenére a jószomszédi kapcsolatok hagyománya maradt az ukrán– magyar viszony axiómája. Ehhez erejükhöz és kompetenciájukhoz mérten hozzájárultak Ukrajna első budapesti követei, Mikola Galagan (1919. január – 1920. augusztus) és Volodimir Szikevics (1920. december – 1924. április) is. A sors nekik szánta, hogy utat nyissanak az ukrán–magyar diplomáciai kapcsolatok előtt. Oroszról fordította és szerkesztette: Seres Attila Műhely 420 39Ювілейна пам’ятка з нагоди п’ятидесятої річниці військової служби та двадцятилітньої праці для української державності його екселенції генерал-хорунжого Володимира Сікевича. Вінніпег, 1938, 10.
