Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
munkát külföldön. Ezért kormányzati részről kezdeményezték, hogy az összes kormányzati, politikai, társadalmi, kulturális és más szervezetek közösen hajtsanak végre egy akciót annak érdekében, hogy a Népszövetség elismerje Ukrajnát mint szuverén államot. Ehhez az akcióhoz csatlakozott a budapesti diplomáciai képviselet is. 1921 márciusában a misszió kezdeményezte, hogy a Magyarországon élő ukránok is forduljanak egy felhívással a Népszövetség Tanácsához, melyben kérik, hogy az ismerje el Ukrajnát szuverén államként és vegye fel a Népszövetségbe. Ezen csoport létrehozásából a budapesti diplomaták aktívan kivették részüket. Az erre vonatkozó jegyzéket a misszió tanácsosa, egyúttal ennek a kezdeményező csoportnak a titkára készítette el, annak ismeretében, hogy a Népszövetség a béke-előkészítés hatékony intézménye. A misszió ezirányú lépéseit a külügyminisztérium is támogatta. A minisztérium azt ajánlotta a külképviseleteknek, hogy vegyenek részt ilyen kezdeményezésekben, s az vezérelje őket, hogy „minden lehetséges esz közzel segítsék a Haza elismertetését és azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Népszövetség egyenrangú tagja lehessen.”37 Ezek az akciók összhangban álltak Petljura álláspontjával is, aki maga is arra törekedett, hogy aktivizálja az ukrán politikai erőket. Felhívta a politikai szereplőket és intézményeket, hogy minden lehetséges eszközzel vegyenek részt a kiáltványok, memorandumok, jegyzékek kidolgozásában azon célból, hogy az ukrán eszme minél nagyobb visszhangra találjon a nemzetközi porondon. 1921. október 20–23-án Budapesten szervezték meg az Ukrán Népszövetségi Ligák Uniója Főtanácsának ülését. Az Ukrán Népszövetségi Ligát még 1920-ban hozták létre, a diplomáciai képviseletek segítségével pedig az európai fővárosokban igyekeztek megalapítani annak filiáléit. (A legaktívabb a bukaresti filiálé volt, ezért a társaság rendes üléseit Bukarestben tartotta, ugyanakkor a Főtanács ülését Budapestre helyezték ki.) Szikevics misszióvezetői időszaka egybeesett a Horthy-rendszer hatalmi konszolidációjának kezdeteivel. A magyar kormányzó a bolsevizmus ellenségeként feltétel nélkül minden lehetséges diplomáciai privilégiumot megadott a „nem bolsevik” Ukrajna képviselőinek. A misszió ugyanazokat a diplomáciai privilégiumokat kapta meg, mint az összes többi, Budapestre akkreditált külképviselet. 1922-ben Szikevics számos politikust és diplomatát látogatott meg: Horthy kormányzót, a pápai nunciust, Bethlen István miniszterelnököt, elment Gaál Gasztonhoz, a Nemzetgyűlés elnökéhez, a különféle budapesti külképviseletek vezetőihez, illetve a nemzetközi és a magyar Vörös Kereszt képviselőihez.38 Január 27-én Huszár Károly meghívta Szikevicset és Kobiljanszkijt egy „hatalmas ünnepi bálra”, amelyen Horthy, József főherceg, Bethlen és számos más neves politikus is részt vett. Január 28-án a misszió vezetője és annak tagjai Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek meghívására részt vettek azon a gyászmisén, amit az érsek XV. Benedek pápa tiszteletére celebrált a budavári Mátyás templomban. Az a tény, Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924 419 37ЦДАВО України, ф. 4211, оп. 1, спр. 19, арк. 52. 38ЦДАВО України, ф. 3518, оп 1, спр. 68, арк. 3.
