Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
Ogorodnyik Piliscsabára utazott, hogy kiderítse, hány ukrán állampolgárságú személy tartózkodik az ottani internálótáborban.36 Mivel azonban nem rendelkezett a magyar belügyminisztérium külön látogatási engedélyével, nem tudott kapcsolatba lépni a hadifoglyokkal, és nem sikerült megismernie a táborban uralkodó körülményeket sem. Igaz, a táborparancsnokság előzékenységének köszönhetően sikerült bizonyos információk birtokába jutnia. Az ukrán diplomáciai képviselet a humanitárius munkájának köszönhetően folyamatosan igyekezett figyelemmel kísérni az internálótáborokban lévő ukrán nemzetiségű hadifoglyok morális állapotát. Ezekben a táborokban jótékonysági akciók látszatát keltve, a bolsevik agitátorok is rendszeresen „kimutatták a foguk fehérjét”. Az ukrán misszió munkatársai lehetőségeikhez mérten igyekeztek semlegesíteni a tevékenységüket. Az anyagi nehézségek és a kedvezőtlen politikai helyzet ellenére az ukrán diplomaták külföldön megpróbáltak figyelmet fordítani minden egyes ukrán nemzetiségű személyre, igyekeztek védelemben és szakszerű segítségben részesíteni őket. Az akkor már a lengyelországi Tarnówban működő kormány megbízásából a külképviseletek munkatársai segíteni próbáltak az ukrán mérnökök és szakemberek elhelyezésében is azon külföldi országokban, amelyek elismerték a diplomáikat. Igaz, az előzetes tapasztalatok nem adtak okot az optimizmusra. Szikevics arról jelentett a külügyminisztériumnak, hogy Magyarország területén, az ország feldarabolása miatt még azok sem találnak maguknak munkát, akik korábban a végzettségüknek megfelelően dolgoztak. A budapesti képviselet rendszeresen informálta a külügyminisztériumot Magyarország nemzetközi és belpolitikai helyzetéről. Mivel a sajtóiroda tevékenységét a működéséhez szükséges eszközök hiánya miatt leállították, a misszió információátadási képessége jelentős mértékben szűkült, és különféle szemléző anyagok elkészítésére korlátozódott. Szikevics rendszeresen küldött ilyen anyagokat és sajtószemléket a külügyminisztériumnak. Galagantól eltérően, aki mindig is az elvi politizálás talaján állt, a parancsok végrehajtását magára nézve kötelező érvényűnek tekintő hivatásos katonatiszt, Szikevics, mindig is tartotta magát a Direktórium által megszabott külpolitikai prioritásokhoz. Többek között különös figyelmet szentelt az ukrán–lengyel kapcsolatok fejlesztésére, azt hangoztatva, hogy a Rzecz Pospolita budapesti követségével „jó és baráti kapcsolatokat” kell fenntartani. Mindezek ellenére nem sikerült elérnie, hogy a budapesti lengyel konzuli szervek zökkenőmentesen biztosítsák a vízumok kiadását az ukrán honosságú személyeknek. Ukrán részről a minél szélesebb elismertség érdekében a nemzetközi közösséghez fordultak. A Népszövetség azonban negatív választ adott az Ukrán Népköztársaság kormányának azon kérésére, hogy Ukrajna beléphessen a világszervezetbe. Erre reagálva, 1920 decemberében az Ukrán Népköztársaság Külügyminisztériuma igyekezett erősíteni az Ukrajnával kapcsolatos felvilágosító Műhely 418 36ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 49, арк. 3 зв .
