Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
Lalkov lett, aki addig a hadifogoly-segélyezési misszió titkári feladatait látta el. A képviselet továbbra is nagyon nehéz anyagi körülmények között működött, ami arra késztette az apparátusát, hogy új helyiséget keressen a misszió elhelyezése céljából (a novemberi 6000 koronás tartozást kiegyenlítették). A misszió titkárságának ideiglenes címe a Teréz körút 39. szám alatti Hotel Britannica 208. szobája lett, ahol korábban a hadifogoly-misszió hivatali helyisége volt. December 9-én korrigálták a fent említett hibát, és az Ukrán Népköztársaság budapesti rendkívüli diplomáciai képviseletének vezetőjévé egy régi kijevi család sarját, Volodomir Szikevicset, az akkor már 50 éves tapasztalt katonatisztet nevezték ki. Szikevics még 1919 elején érkezett Budapestre abból a célból, hogy segítséget nyújtson az ukrán származású hadifoglyok gondozásában. Ettől az időtől kezdve szorosan együttműködött Galagannal. A hadifogoly-segélyezési misszió, később az Ukrán Vöröskereszt kirendeltségének kötelékében dolgozott a már említett Ljucij Kobiljanszkij, Osztap Gamerszkij főhadnagy, az átmeneti szálláshelyként is szolgáló ún. „regisztrációs pont” parancsnoka, Natalija Szikevics titkárnő, a miszszióvezető lánya és Mikola Ogorodnyik zászlós. A budapesti ukrán rendkívüli diplomáciai képviseleten Szikevics stábjának tagja lett még tanácsosként Kobiljanszkij és a már szintén említett Lalkov, ideiglenesen megbízott titkárként. Egy ideig még a misszió apparátusát gyarapította Sztasziv is. Vagyis elmondható, hogy a diplomáciai képviselet teljes apparátusát az Ukrán Vöröskereszt kirendeltségének munkatársaival töltötték fel, ami jelentős mértékben meghatározta tevékenységének jövőbeni irányait. Ez nem állt ellentétben a hadifogoly-segélyezési misszió likvidálását kimondó 1920. augusztus 11-i rendelettel, melynek értelmében a hadifogolymissziók vagyonát és eszközeit egyes országokban át kellett adni a diplomáciai képviselet számára, a hadifogoly-missziók tisztviselői pedig a diplomáciai képviseletek külső munkatársai lettek.34 Ennek megfelelően a diplomáciai képviselet kere tén belül hozták létre az Ukrán Vöröskereszt részlegét, amelynek munkatársai Gamerszkij és Natalija Szikevics lettek. A hadifogoly-misszió egykori munkatársai ennek megfelelően folytathatták korábbi tevékenységüket, annak köszönhetően, hogy a „regisztrációs pont” fenntartásának anyagi feltételei javultak: az Ukrán Vöröskereszt Központjától 46 ezer korona összegű dotációban, míg a magyar kormánytól 250 ezer korona segélyben részesült. A regisztrációs pont 1920. november 1-től a Hernád utca 3. sz. alatti épületben, majd ezt követően a Keleti pályaudvar melletti barakkokban működött. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságának 1921. január 17-i budapesti ülésén megvitatták annak kérdését, miként lehetne pártfogolni „a különféle nemzetiségű hajlék nélküli asszonyokat és gyermekeket, továbbá az internáltakat”. Az ülésen elhang zott, hogy az ukrán hadifogoly-misszió „energikusan és rendszeresen” foglalkozik honfitársainak hazajuttatásával a szülőföldjükre.35 1921. február 21-én Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924 417 34ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 40, арк. 16. 35ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 49, арк. 2 .
