Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)

kész lakásában folyt az oktatás. Itt a bizottság az iskolának ideiglenesen más helyi­ségben történő elhelyezését és az ötéves terv keretében új iskolaépület létesítését javasolta. Adorjáson, Tésenfán, Márfán, Túrony ban, Besencén, Lúzsokon és Csarnótán az iskola tanterme továbbra is a lelkészi lakással közös telken volt elhe­lyezve, amely állapotot meg kellett szüntetni. A jelentés szerint a római katolikus plébánosok a bizottság munkáját általában az egyházlátogatási jegyzőkönyvek latin nyelvű szövegének téves magyarázatával akarták befolyásolni.31 A kéttagú bizottságok működéséről a levéltárakban megtalálható államosítási jegyzőkönyvek, heti jelentések és tankerületi főigazgatói iratok tanúskodnak. Ezek szerint a két bizottsági tagon kívül a volt fenntartó képviselője, illetve az új igazgató volt jelen a jegyzőkönyv elkészítésekor, de előfordult, hogy a népi szervek, vagy a pártok is képviseltették magukat. A gyakorlatban a bizottságok a döntés során a javadalmi jegyzőkönyveket vették alapul. Ha ebben a természetbeni lakás és a föld­javadalom kántori javadalomként volt feltüntetve, nem államosították. Ha viszont szét nem választható kántortanítói javadalomnak minősült, akkor a természetbeni lakást tanítói lakásnak fogták fel és államosították, a földjavadalmak esetében pedig kétféle eljárást alkalmaztak: a katolikusoknál államosították, a protestánsoknál pedig – hivatkozva az állam és a magyarországi protestáns egyházak között létre­jött egyezményekre – teljes egészében vagy részben meghagyták az illető egyház­község tulajdonában. A kéttagú államosítási bizottságok sablon szerint készítették el a jegyzőkönyveket a következő pontok szerint: a jelen lévők felsorolását a tárgya­lás alá vonandó ingatlanok (iskolai, iskolai és egyházi célt is, vagy csak egyházi célt szolgáló épületek, helyiségek, tanítói, kántori, kántortanítói természetbeni lakások, altiszti, harangozói lakások, iskolai, kántori, illetve kántortanítói célt szolgáló föl­dek) műszaki leírása követte. Ezután az épületekkel és földekkel, majd pedig az ingóságokkal kapcsolatos döntés következett. Az ötödik pontban lehetett felsorol­ni a vegyes rendelkezéseket és határozatokat (mint például az iskola udvarán talál­ható harangtornyokkal kapcsolatos döntések, az iskolaépületben található harmó­nium államosítása, az iskolaépület egyházi célokra való további igénybevétele, a tantermekben található oltárok, kegytárgyak ügye), majd a volt iskolafenntartó tehette meg észrevételeit, kérelmét, panaszát. A legutolsó pont a jegyzőkönyvhöz csatolt mellékletek felsorolását tartalmazta. A kéttagú államosítási bizottsági jegyzőkönyveket a MIB záradékával ellátva a tankerületi igazgató terjesztette fel a VKM-hez. A véghatározatot a VKM Elnöki III. Ügyosztálya hozta meg, melyről a tankerületi főigazgatót (később Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának IX. Oktatási és Népnevelési osztályát), a volt isko­lafenntartót, az állami általános iskola igazgatóját és az illetékes járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot értesítette. A volt iskolafenntartónak a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kellett benyújtania észrevételeit a tankerületi főigazgatóhoz. „Az iskola a népé lett!”, Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950) 399 31MNL BaML XXXV. 36. 2. 60. Az iskolák államosításával kapcsolatos iratok. Az Államosítási Bizottság munkájáról jelentés, 1949.

Next

/
Thumbnails
Contents