Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)
ténő levétele érdekében foganatosítottak. „Szövetségünk kereteiben tömörült katolikus szülő társadalom megmozdulása mutatja, hogy szülőtestvéreink milyen roppant felelősséggel érzik a hitvallásos iskolák melletti kiállás nagy kötelességét.” A szervezet kötelességeként fogalmazták meg, hogy a katolikus szülőket és a szövetség hatósugarába vonható helyi katolikus társadalmat állandó felvilágosítással tájékoztassák a kérdés mindenkori állapotáról, és erősítsék a kitartó küzdelem folytatására. Megjegyzi a tájékoztató, hogy a hitvallásos iskolák fennállása és fenntartása ellen folytatott hírverés nem válogatós az eszközeiben, a hétmillió katolikus véleményének kifejtésére azonban a KSZVSZ-nek „semminémű rádió és sajtó lehetősége nincs”. Kérték a katolikus szülőtestvéreket, hogy támogassák a katolikus nevelőket a kísértésekkel, meggyőzni igyekvésekkel és erőszakos fogásokkal szemben.10 Az iskolák államosítását a nyilvánosság előtt Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1948. május 15-i sajtótájékoztatóján jelentette be.11 Ekkor tudat ta, hogy a felekezeti iskolák pedagógusait állami státuszba veszik át, felemelik bérüket, valamint kiemelte, hogy a kötelező hitoktatást megmarad. Elhangzott: „a leg nagyobb megértést fogjuk tanúsítani a történelmi tradícióval rendelkező szerzetesi iskolák, kollégiumok felekezeti jellegének megőrzésére vonatkozóan.” Ekkortól felgyorsultak az események. A hónap második felében megyeszerte az iskolaállamosítást követelő gyűléseket kellett szervezni. A községekben népgyűlésekre, rendkívüli képviselő-testületi ülésekre, pártok, népi szervek (Nemzeti Bizottság, DÉFOSZ,12 UFOSZ, 13 FÉKOSZ 14 stb.) gyűléseire került sor. Az egyes községek pedagógusai, valamint a gyári munkások is az államosítás mellett foglaltak állást. Ezeken a gyűléseken egyéb követelések is megfogalmazódtak. Példaként említem, hogy Komló, Mánfa, Budafa, Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Mecsekpölöske, Liget, Magyarszék, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Császta, Máza, Váralja, Nagymányok községek pedagógusai aktívagyűléseiken az egyes egyházi funkcionáriusok által a gyerekekkel, szülőkkel, és tanítókkal szemben alkalmazott „terrorisztikus módszerek” megszüntetését sürgették. A Sopiana Gépgyár és Vas -öntöde szellemi és fizikai dolgozói az iskolák államosításán túl egyenesen Mindszenty József hercegprímásnak az egyház éléről való eltávolítását követelték. A sásdi járásban megdöbbentő módon az egyes községek (Komló, Pécsbudafa, Mánfa, Mecsekfalu, Mecsekpölöske, Liget) katolikus lakói tiltakoztak „a klerikális reakció nép- és nemzetellenes magatartása, valamint a felekezeti iskolák demokráciaellenes tanítási és oktatási módszere ellen”.15 A lakosság „meggyőzése” sikeres volt tehát. „Az iskola a népé lett!”, Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950) 393 10MNL BaML, Miasszonyunk Rend Pécsi Rendháza iratai (a továbbiakban: XII. 8. 18. tétel), Iktatott iratok. 40/1948. 11Dunántúli Napló , 1948. 111. sz. 1. 12DÉFOSZ = Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége 13UFOSZ = Újonnan Földhöz Juttatottak Országos Szövetsége 14FÉKOSZ = Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége 15MNL BaML XXXV. 36. 2. 60. Az iskolák államosításának követelése a sásdi járásban, 1948.
