Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)
1948. június 13-án (tehát még az államosítási törvény megszületése előtt) kormányrendelet született a nem állami kézben lévő óvodák, iskolák és a velük összefüggésben lévő tanulóotthonok épületeinek, berendezéseinek, felszerelésének, és az intézmények fenntartását szolgáló egyéb vagyonok zár alá vétele tárgyában. Az intézkedés az 1948. január 1-i leltár szerinti állapot fenntartását mondta ki. A leltárban feltüntetett vagyontárgyakat ezt követően elidegeníteni nem lehetett. A rendelet megszegése egy évig terjedő fogház, vagy öt évig terjedő börtönbüntetést vonhatott maga után. Amennyiben az intézetek 1948. január 1-i leltárral nem rendelkeztek, úgy azt sürgősen el kellett készíteni.16 1948. június 16-án végül az Országgyűlés elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket, amely kimondta, hogy a nem állami iskolák és a velük összefüggő tanu lóotthonok, kisdedóvodák fenntartását – a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus- és diakonisszaképző stb.) kivételével – az állam veszi át, ezen intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítik át. A törvény 3. §-a szerint az állami fenntartás alá kerülő intézmények épülete, berendezése, felszerelése és a fenntartásukat szolgáló egyéb vagyona (tanítói föld, lakás, stb.), közművelődési célvagyonként állami tulajdonba került.17 A 8000/1948. VKM számú végrehajtási rendelet szerint a törvény rendel kezése alá esett a VKM felügyelete alatt álló vallásfelekezeti, községi, társulati (egyesületi), érdekeltségi és magán jogakadémia, polgári iskolai tanárképző főiskola, gimnázium, tanító-, tanítónő-, óvónőképző intézet, líceum, polgári iskola, általános iskola és népiskola, valamint gyógypedagógiai intézet, hacsak a kormány kivételt nem állapított meg. A törvény azokra a tanulóotthonokra is vonatkozott, amelyekben a tanulók többsége általános vagy középiskolába járt. Az állam nem vette át a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézeteket és a keresztényi szeretet gyakorlására létesített intézményeket (pl. szeretetotthon, árvaház, nevelőintézet). Az állam használatába kellett adni az iskola vagy tanulóotthon épületét, illetőleg az iskolát/tanulóotthont magába foglaló épületnek az iskola/tanulóotthon céljára szolgáló részét, telkét, gyakorlóterületét, mintagazdaságát, sportpályáját, sporttelepét. Ha az állami tulajdonba került épületet vagy helyiséget nem pusztán tanítás céljára, hanem más célra is (istentisztelet, lelkészi hivatal, egyházközségi ülésterem, ifjúsági egyesületi ülésterem stb.) használták, ezt a használatot az addigi módon továbbra is biztosítani kellett mindaddig, amíg egyéb elhelyezésről gondoskodás nem történik. Nem tartoztak az iskolai és tanulóotthoni felszerelés alá a kegyeleti célokat szolgáló képek, szobrok vagy egyéb emléktárgyak (pl. szentképek, vallási tárgyú szobrok). Ez utóbbiakat az iskolafenntartó jogosult volt elvinni. Ugyanez vonatkozott az alkalmazottak és tanulók magántulajdonaira, az egyházi célokat szolgáló helyi-Műhely 394 166500/1948. Korm. számú rendelet. MNL BaML, Pécs város polgármesterének iratai (a továbbiak ban: IV. 1407. c.), VII. (Jogügyi) ügyosztály iratai, VII-18-42134/1948. 17Köznevelés , 1948. 12. sz. melléklet, 4.
