Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)
hittan fakultatív tantárggyá tétele, a latin mint „urizáló” nyelv eltörlése, az egységes állami tankönyvek bevezetése kapcsán bontakoztak ki. Az egyházak egységes ellenállása és széles társadalmi támogatottságuk láttán az állam többször is visszavonulót fújt, látszólagosan engedett terveiből. Az ún. „kékcédulás” választásokat követően ugyanakkor a „letisztult politikai helyzet” lehetővé tette a szovjet hadsereg támogatását is maga mögött tudó Magyar Kommunista Párt számára, hogy beindítsa a minden ellenzéki magatartást eltaposó gőzhengert. A felszínen az egyházakkal megegyezni kívánó szerepben tetszelgő kormányzat valójában saját akaratát kényszerítette rá a „tárgyalópartnereire”. Elsődleges célja a Magyar Köztársaság, és legfőbb vívmányainak (földreform, államosítások) elismertetése volt az egyházakkal. Az egyeztetések a sajtópropagandával párhuzamosan 1948 februárjától indultak meg. A háttérben – a Vallás- és Közoktatási Minisz -tériumban (VKM), pártgyűléseken – azonban már sorra készültek az iskolák államosításával kapcsolatos tervezetek, javaslatok. A kormánypropaganda az iskolákban felmerült nehézségeket a felekezetek nyakába varrta. Hirdették és sulykolták, hogy az egyház palástja mögött megbúvó reakció meg akarja akadályozni a paraszt- és munkásszármazású gyermekek kulturális felemelkedését, a falusi népesség szellemi elmaradottságának felszámolását. A katolikus egyház – az államosítás főként őket érintette, lévén a felekezeti iskolák nagyobb része katolikus fenntartású volt6 – válaszlépésként többek között a templomokban védte meg állásait, illetve a papok lakosság körében kifejtett térítő-felvilágosító munkájára támaszkodott.7 Iskoláikba rendre érkeztek az egyházi főhatóságok levelei, rendeletei, utasításai. A Miasszonyunk női kanonokrend pécsi polgári leányiskolájának iratanyagában olvashatjuk Mindszenty József bíboros hercegprímás 1948. május 8-án kiadott rendeletét, amelyben közölte a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó valamennyi iskola igazgatójával, hogy a tanári testületek tagjai az egyházi iskolák államosításának kérdésével foglalkozó gyűléseken vagy az Egyház jogait súlyosan sértő tevékenységekben nem vehetnek részt.8 A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége (KSZVSZ) 1948. Úrnapján 9 kelt levelében tájékoztatta a szülőtestvéreket azokról a szükségesnek látott és megtett lépésekről, melyeket a katolikus iskolák államosítása kérdésének napirendről tör-Műhely 392 6 Egy 1948. szeptemberi tanfelügyelői statisztikai kimutatás adatai alapján Baranya vármegyében az általános és népiskolák 63%-a római katolikus volt az államosítást megelőzően. MNL BaML, Baranya vármegye és Pécs város Tanfelügyelőségének iratai (a továbbiakban: VI. 502.), Tanfelügyelői statisztikai kimutatások, 3929/1948. 7 Erről természetesen jegyzőkönyvek, feljegyzések készültek. Például az MDP megyei bizottságának címzett Jelentés a klerikális reakció mesterkedéséről az MDP németbólyi körzeti titkárságáról érke zett jelentés. MNL BaML, MDP Baranya Megyei Bizottsága iratai (a továbbiakban: XXXV. 36. 2. 60.), Az iskolák államosításának követelése a mohácsi járásban, 1948. 8 MNL BaML, Miasszonyunk Rend (R. K.) Polgári Leányiskolája iratai (a továbbiakban: VIII. 102.), Iktatott iratok, 396/1947–1948. 9 1948. május 27.
