Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek - Novák Ádám: Középkori Hungaricák és pecsétek Kassa Város Levéltárában (Archivum Secretum)
Az MNL OL Diplomatikai Fényképgyűjteményéből hiányzó oklevelek A magyar középkor forrásadottságainak nehézségeit mindannyian ismerjük. Éppen ezért az ún. Hungarica-kutatás fontosságát már a 19. század folyamán felismerték, és az a 19–20. század fordulóján szervezett keretek között működött. Ennek mérföldköveit a tematikus forrásközlő sorozatok elindítása, majd az 1920-as években a Collegium Hungaricum intézményrendszerének kiépülése képezték. A trianoni békeszerződés – mint sok minden mást – ezt a kutatási projektet is felülírta. Hungarica-anyaggá váltak a felső-magyarországi városok, így Kassa város iratanyaga is. Ezek feltárására a technika fejlődésével új módszert alkalmaztak: a mikrofilmezést. Rövid idő alatt nagyobb levéltári anyagot tudtak rögzíteni, a feldolgozásuk pedig otthon elvégezhető volt. Fekete Nagy Antal és Ila Bálint volt az első, akik 1935-ben a szepesi káptalan hiteleshelyi levéltárát ezzel a módszerrel kutatták. A Hungarica-kutatás ettől kezdve a hosszabb-rövidebb kutatóutak során kijelölt iratanyag mikrofilmezésével történt. Részletes folyamata Borsa Iván és Kollega Tarsoly István a Levéltári Szemle hasábjain megjelent írásai révén követ hető vissza.10 Az eredménye pedig a Borsa által megálmodott és kivitelezett, Rácz Györgynek köszönhetően továbbfejlesztett és online elérhetővé tett Collectio Diplomatica Hungarica adatbázisban látható. 11 A Levéltári Szemlé ben publikált jelentések segítségével végigkövethetjük a Kassa Város Levéltárában végzett mikrofilmezés történetét. Az Archivum Secretum egé szét – nem csak a Mohács előtti anyagot – először 1962-ben filmezték, majd 1963-ban, 1972–74-ben, és 1977-ben is rögzítettek felvételeket az oklevelekről.12 A középkori iratok fotói a DF 269 061. – 269 877., DF 269 881. – 270 045., DF 271 024. – 271 060. számokat kapták a gyűjteményben. Úgy tűnik, hogy egy-két különálló hiányt leszámítva, három nagyobb, komplett egység kerülte el a mikrofilmezők figyelmét. Az egyik az E2 (Nundinae ) fasciculus hat darab oklevele, ez főképp Kassa város vásári privilégiumainak okleveleit tartalmazza.13 A másikat az F ( Telonium ) Nr. 95–122. között őrzött dokumentumok képezik, melyek adóügyekkel foglalkoz-Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek 230 10A Hungaricákról Borsa Iván: A magyar medievisztika forráskérdései. (Medievisztika és levéltári anyag). Levéltári Közlemények , 1974. 103–121.; Uő: A hungarikakutatás aktuális kérdései. Levéltári Szemle, 1986. 2. sz. 8–13.; Kollega Tarsoly István: Levéltári hungarika kutatás . Levéltári Szemle, 1992. 2. sz. 40–52.; Arany Krisztina: A levéltári hungarikakutatás helyzete, feladatai, lehe tőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Levéltári Szemle , 2019. 5–20. 11A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL–DF 4.2.). CD–ROM. Szerk. Rácz György. Budapest, 2003. 2009-től online: Collectio Hungarica Diplomatica. (Szerk. Rácz György.) http://mol.arcanum.hu/dldf. 2015-től a Hungaricana adatbázisán belül: https://archives. hungaricana.hu /hu/charters/. Utolsó letöltés ideje: 2019. január 10.) 12Borsa Iván és Balázs Péter az Országos Levéltár Filmtárának gyarapodásáról készített jelentései alapján a Levéltári Szemlék ből. 13Természetesen az okleveleket – elsősorban Osváth Gyula munkájának köszönhetően – a történet tudomány régóta ismerte. Osváth Gyula: Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig. Kassa, 1918, 91–101. Kassa kereskedelmével legutóbb Weisz
