Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
Október 23-án, kedden este 6 órától került sor az irodalmi kör második nyilvános összejövetelére, ahol a Bocskai név felvételéről is döntöttek. A rendezvényt ismét a kultúrházban tartották, már nagyobb társaság, mintegy 40–50 fő részvételével. A vitaindítót ismét Ricsei tartotta. Bevezetőjében röviden beszámolt a Donáth-előadáson hallottakról, majd a múltkori vita folytatásaként bel- és külpolitikai kérdésekről szólt. Megállapításai egybecsengtek az egyetemi ifjúsági gyűlések és a Petőfi Kör vezetősége által az előző nap megfogalmazott javaslatokkal, követelésekkel, amelyekről a Kossuth Rádió is beszámolt. Ricsei előadásában kifejtette, hogy határozott reformpolitikát tart szükségesnek, aminek feltételét abban látta, hogy személyi változásokra kerüljön sor a párt- és állami vezetésben, s Nagy Imrét helyezzék vissza a kormány élére. Ezen a vitaesten megjelent a két első számú városvezető, Szilágyi Gyula tanácselnök és Fazekas Jenő párttitkár is, sőt fel is szólaltak. Mindketten a reformok iránti nyitottságukról tettek tanúbizonyságot, ugyanakkor Fazekas hangsúlyozta, hogy a reformokat a kommunista párt irányításával kell végrehajtani. A helyi forradalom, Ricsei Balázs és a forradalmi bizottmány tevékenysége Hajdúnánáson 1956. október 23-át követően jelentősebb helyi megmozdulás október 26-ig nem volt. Az október 25-éről 26-ára virradó éjjel a Hajdú-Bihar Megyei Pártbizottság rendkívüli ülést tartott Debrecenben, ahol a kialakult helyzetet és a párt stratégiáját tárgyalták meg. Az ülésre behívták Hajdúnánásról Fazekas Jenő párttitkárt és Szilágyi Gyula tanácselnököt is, akik a többi vidéki vezetővel együtt azt az utasítást kapták, hogy álljanak a változások élére és próbálják meg befolyásuk alatt tartani az eseményeket. „...azt kérte tőlünk a megyei első titkár – idézte fel Szilágyi az akkori eseményeket –, hogy akit elfogad a tömeg, az álljon be a Forradalmi Bizottmányba és lokalizálja a helyzetet, mert ami már Pesten van, az emberéletekbe került, és az átalakulás, ha lesz átalakulás, akkor ne ilyen körülmények között menjen végbe. Ott azon a megyei pártbizottsági ülésen 26 olyan követelést fogadtunk el, amivel ki lehetett állni a tömeg elé. Például közte volt az, hogy menjenek ki az oroszok, el kell törölni a begyűjtést, a honvédség kapja vissza a régi egyenruháját. Mind olyan jelszavak, amik akkor a levegőben voltak.”19 Az MDP megyei vezetői ezen az éjjelen állapodtak meg az egyetemisták és az üzemek küldötteivel arról, hogy megalakítják a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt, s ekkor már forradalomnak minősítették a történteket, napokkal megelőzve a legfelső pártvezetést, amelynek értékelésében csak október 28-án következett be fordulat.20 A Szilágyi által is említett, 26 pontból álló követelést, amely később a Néplapban is megjelent, a megye dolgozó parasztsága nevében fogalmazták, de az Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben 213 19Interjú Szilágyi Gyulával (1992). 20Filep: Az 1956-os forradalom Hajdú-Biharban... 8.
