Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben

MDP megyei és járási titkárai írták alá, abban a reményben, hogy ez a nyilatkozat lehetővé teszi számukra a hatalom megtartását és az események irányítását.21 Másnap Hajdúnánáson nem a megyei pártközpontban elképzelt forgatókönyv szerint alakultak a dolgok. A délutáni órákban heves tüntetés bontakozott ki, s a forrongó tömeghangulatban a helyi hatalmi szervek befolyása egyik pillanatról a másikra semmivé foszlott. Péntek volt, a heti piac napja, ami miatt eleve nagy volt a forgalom a városközpontban. Sokan bejöttek ezen a napon a tanyákról is a város­ba. A korábbi napok pesti eseményei foglalkoztatták leginkább a lakosságot, s a napok óta folyó fegyveres felkelésről érkező hírek hatása nem is maradt el. Itt-ott már a délelőtt folyamán feltűntek botokkal felszerelt emberek, és az elégedetlensé­güknek hangot adó csoportok követelték a Rákosi-éra hatalmi szimbólumai, a vörös csillagok és a népköztársasági címerek eltávolítását a középületekről. Az általános iskolából hírek érkeztek arról, hogy a gyerekek tépdesik az orosz tan­könyveket, a főtéren pedig tüntetés készülődött. Ebben a helyzetben, érzékelve a mind nagyobb feszültséget, Ricsei Balázs felke­reste a tanácsházán Szilágyi Gyula tanácselnököt, akivel arról tárgyalt, hogy a köz­rend fenntartása érdekében cselekedni kell, ugyanis a már órák óta hullámzó tömegben mind gyakrabban lehetett látni husángokkal, botokkal „felfegyverzett” embereket. Félő volt, hogy esetleg kirakatbeverésekre, fosztogatásra és személyes bosszúállásra kerül sor, amit meg akartak akadályozni.22 Mivel a viszonylag kis lét ­számú rendőrség nem jelentett megnyugtató megoldást a rend védelmére, úgy döntöttek, hogy megbízható emberekből polgárőrséget szerveznek. Elhatározták, hogy tanácstagokat és párttagokat fognak behívni megbízható ismerőseik kíséreté­ben a tanácsházára. Szilágyi a tanácstagoknak, Ricsei pedig a párttagoknak küldött ki meghívót. Mivel a tanácsházán elég lassan gyülekeztek a polgárőrségbe jelentke­zők, ezért Ricsei kérte a pedagógusokat, hogy ők is jöjjenek és vegyenek részt a közrend fenntartásában. Este 6 óráig írták össze az addig jelentkezetteket. A tanácsháza előtt tüntető tömegből is többen jelentkeztek. Közben a férfiszabó káté­eszben elkészültek a nemzeti színű karszalagok, s azokat kiosztották a sebtiben toborzott nemzetőrök között. Majd több csoportban járőrözni küldtek ki néhá­nyat közülük a település különböző pontjaira. Szilágyi és Ricsei így próbált tájéko­zódni a városban kialakult helyzetről. Ekkor már hírt kaptak néhány atrocitásról, ugyanis a tüntetés zavargásszerű megmozdulásokba torkolt. A tüntető tömegből kivált kisebb csoportok a szószólóik javaslatára főképp a végrehajtó hatalmat képviselő helyi tanácsi apparátus ellen fordultak. A legfőbb célpontot a pénzügyi osztály begyűjtést és adóbehajtást intéző alkalmazottai jelen­tették, őket azonban a tanácsházára betódult tömeg bosszúja már nem érhette el, mert a fenyegető hangokat hallva, addigra eltávoztak az épületből. A késő délutáni órákban már teljesen felbomlott a rend a városban. Egyes csoportok továbbra is a Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 214 21A megye dolgozó parasztságának követelése a megújuló kormánytól. Néplap , 1956. október 27. 22„Ricsei Balázs és társai” periratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 844/1957.

Next

/
Thumbnails
Contents