Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából
tükröződik úgy a kiemelkedő tudományos eredményekben, mint pedig az egyes ember anyagi életfeltételeiben bekövetkezett gyökeres javulásban. Az emberiség régi álmai valósultak meg. Amerikai asztronauták jártak a Holdon, és az ember olyan berendezéseket készített, amelyek jelenleg a Mars titkait vizsgálják. Nagy kapacitású zsebszámológépek, atomreaktorok, genetikai felfedezések, új orvosságok és egyebek mind jogosan érthetőek bele a kortárs csúcstechnológiai eredmények sorába, amelyek az emberi elme, munka és akarás csodálatraméltó képességeit tükrözik. [...] Ma a fejlődés áldásai akkora erővel jelentkeznek az emberek életében, s oly valóságos javulást hoztak, hogy a boldogság keresése az anyagi javak halmozása révén egyetemes hitvallásává lett a nagy tömegeknek, különösen az ipari országokban. Ez a „tudásforradalom” nagyjából amerikai vívmány. Elsődlegesen az USA, Nyugat-Európa és Japán hajtotta előre ezt a folyamatot. A tudományos technikai tudás ingyenes elterjesztése barátnak és ellenségnek egyaránt, a nyomtatott anyagok, a tudományos eszmecserék, a nagyméretű létesítmények tervezése-építése és a kereskedelem révén alapvetően amerikai eszme. Az a hit az alapja, hogy ez a tudás végül tiszteletet és baráti érzéseket fog azokból kiváltani, akik kapják. Befolyásolhatja politikai felfogásukat. Végül a szabad vállalkozási rendszer híveivé teheti őket, annak a rendszernek a híveivé, amely az igazi szülőanyja ennek a folyamatnak. [...] Azt, hogy a nacionalizmust nevezzük korunk egyik fő emberi indulatának, igazolják az olimpiai játékok is, ahol majdnem minden csapat a saját hazájának való elkötelezettségét akarta bizonyítani. Szomorú tény, hogy számos esetben a légi kalózkodás és a terrorizmus nőtt ki a szélsőséges nacionalista érzelmekből.57 Ez a vázlatos leírás nem lenne teljes, ha nem említenénk egy figyelemreméltó kivételt. Úgy tűnik, mint azokban a nyugati országokban, különösen az Egyesült Államokban, amelyekből a tudás terjedése kiindult, a nemzeti érzelmeket legyőzte a túlzott individualizmus. A nagy tömegek magától értetődőnek veszik a magas életszínvonal élvezetét. Önközpontú attitűd alakult ki soraikban, amely azt tanítja, hogy az élet fő feladata az egyén életének anyagi értelemben vett jobbítása. Az ország erejét és presztízsét másodlagos kérdésnek tartják az emberek, amíg az egyén szabadon élvezheti a maga életét. Ellentétben ezzel a nyugati attitűddel, a fejlődő országok az ország sikerét az egyén sikere előfeltételének tekintik. [...] Húsz évvel ezelőtt, néhány napos hősies szabadságharc után, amelynek során rövid időre újból kivívták Magyarország függetlenségét, egy bölcs modus vivendi t dolgoztak ki a politikai pártok. Újra többpártrendszer jött létre a kisgazdák, a szociáldemokraták, a parasztpárt és a kommunisták részvételével. Az előbbi három a régi, nem-kommunista pártok közé tartozott. Koalíciós kormány jött létre, amely-Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából 201 57Kővágó itt feltehetően az 1972-ben, Münchenben megrendezett XX. nyári olimpiai játékokon tör tént terrortámadásra utalhatott.
