Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából
ment emberek számára mindezt nem kell magyarázni. Mindnyájan tudjuk, miről beszélünk. Szuverén országokban is jelentkezhetnek hasonló bajok akkor, ha diktatorikus kormányzás elnémítja az ellenzéket, vagy ha megkövesedett szokások, agyonszervezettség, túladminisztráltság, stb. halálra ítéli azokat, akiket a társadalom megreformálásának Don Quijote-i vágya hevít. Addig azonban, amíg van szólás- és írásszabadság, amíg van ellenzék, addig egy szuverén ország mindig tud valamit nyújtani az ideális fiatalság számára. Legalább annyit, hogy ringbe léphessenek, ha van bátorságuk hozzá. Mióta a technika szédítő fejlődése a világot aránylag kicsivé és az életet és eseményeket egyidejűvé tette, azóta bármely ország fiatalságát megtermékenyítheti valahol a föld más táján született politikai koncepció. Régen is így volt, de akkor a Montesquieu-k, Rousseau-k, Jeffersonok gondolatai igen nagy fáziskéséssel érkezhettek csak el más országok fiaihoz. A modern élet abban is segítségére sietett az elnyomatásban élő fiatalságnak, hogy természetessé tette azt a gondolatot, hogy a világpolitika nagy energiaterében keletkező hullámok olyan változásokat hozhatnak létre, melyekből nem várt javulás születhet ott is, ahol az élet az egyént élni kényszerítette. Sohase[m] szabad elfelejtenünk, hogy a rab reménye a változás. Amíg lehet bízni abban, hogy a lüktetés nélküli, eseménytelen életet hirtelen olyan korszak váltja fel, melyben változások történnek, addig van erő a jelen elviselésére. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Kővágó József hagyatéka (P 2245), sz. n. –1975 (4. doboz) – Eredeti, gépelt és kézírással javított tisztázat. 9. Kővágó József politikai elemzése az 1956 utáni két évtizedről [Hely nélkül], 1976. október [Részletek] Húsz év telt el 1956 óta, amikor Magyarországon a nemzeti függetlenségért folyó heroikus szabadságharcot a szovjet tankok némították el. Úgy hiszem, hogy ennek az eseménynek az igazi jelentése akkor tárul fel előttünk, ha nagyon röviden áttekintjük az elmúlt két évtized fejleményeit a világban.56 Tegyünk fel két kérdést: mi volt az élet legszembetűnőbb tendenciája és melyek voltak azok a fő érzelmek, amelyek az emberi tevékenység hajtóerői lettek az elmúlt két évtizedben? Az első kérdésre adott válaszként javaslom, hogy vegyük észre: milyen hihetetlen mértékben növekedett meg a tudományos-technikai tudás, ami Magyarságkép a 20. században 200 56Az elemzés nagy terjedelme miatt itt csak részleteket közölhetünk.
