Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Hatos Pál: Az őszirózsás forradalom mostoha köztársasága
s tagjai arról tanakodtak, hogy visszaadják megbízatásukat. Végül a király, elsősorban arisztokrata minisztereinek, gróf Károlyinak és gróf Batthyánynak a könyörgésére, felmentette minisztereit a neki tett hűségesküjük alól, miután délután a Tisza Kálmán téren (ez lesz majd 1946-ban a Köztársaság tér), majd onnan a Conti utcába, a Népszava szerkesztősége elé vonuló csepeli és újpesti munkástömegek már a Nemzeti Tanács felborításával fenyegetőztek. Amiről, úgy tűnik, Kunfi Zsigmond előre nem is tudott, ő ugyanis még nem látta elementáris erejűnek a közvéleményt, s azt mondta, csupán a Nemzeti Tanács „hisztériás rohamáról” van szó.22 Kunfinak akár igaza is lehetett volna. Az elementáris erejű közvélemény Pesten valójában néhány ezer ember volt. Négyezer munkás, akik szó szerint leordították a Népszava szerkesztőségi ablakából az őket lecsendesíteni kívánó Garbai Sándort, elegendőnek bizonyult arra, hogy az államforma kérdése eldőljön a kormányülésen.23 Ráadásul megérkeztek a hírek arról, hogy Temesváron a helyőrség parancsnoka, Bartha Albert alezredes is kikiáltotta az autonóm Bánátot a Magyar Köztársaság részeként, a temesvári munkássággal. Nagyváradon és máshol is köztársasági megmozdulások voltak.24 Esküjük alól Károly király november 1-jén este telefonon felmentette minisztereit, lemondani viszont nem volt hajlandó. József főherceg – alig néhány napja még Wekerléék nádorjelöltje – viszont Károlyit siettette, vajon nem lesz-e baj és bolsevizmus abból, ha nem sietnek a köztársaság kikiáltásával. A főherceg forró hazafiassággal ajánlotta magát a nemzet szolgálatára. Ennek egyik szinte komikus megnyilvánulása volt, hogy szabadulni kívánt a hirtelen rossz hangzásúvá lett Habsburg családnévtől.25 A Habsburg-ellenesség a következő napokban és hetek ben konjunktúráját élte, a királyi gyermekeket elszállították Gödöllőről, a királyt lebeszélték arról, hogy Pozsonyba költözzön Bécsből. Rendszerváltás Magyar -országon nincs szobordöntés nélkül. Buda vára 1849-es osztrák parancsnokának, Hentzi tábornagynak a szobra régóta szálka volt az ellenzéki ifjúság szemében. Most kalapácsokkal verték szét, s a hírt a pesti színházak aznap esti előadásán is bejelentették.26 A színházak egyébként is érzékenyen reagáltak a gyors változások ra. A Nemzeti Színház óvatos igazgatója, Ambrus Zoltán levette Szomory Dezső sikerdarabját a műsorról, mert az II. Józsefről – egy Habsburgról szólt.27 A sajtó hangja kiélesedett. A Népszava publicistája Svájcba küldte az uralkodócsaládot, mondván, menjenek vissza, ahonnan jöttek. Hamarosan elkészültek a Habsburg-Nyolcasok a magyar történelemben 18 22Schönwald: i. m. 33. 23Biermann István vallomása a Népbiztosok perében. Idézi: A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 5. kötet. Szerk. Erényi Tibor et al. Budapest, 1956, 301. Lásd még Lengyel: i. m. 71–73. Lengyel tévesen november 5-re datálja a tüntetést. 24Népuralmat, köztársaságot! Népszava, 1918. november 2. 3–4. 25Magyarország, 1918. november 19. 10. 26A Hentzi-szobor végzete. Világ, 1918. november 3. 27II. József császár és a köztársasági kormány. Az Újság, 1918. november 22. 9.
