Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Mindszenty bíboros és a magyar koronázási ékszerek témája az amerikai diplomaták levelezésében (1957–1970)
vetségi lakrészében a főpapot és tájékoztatja: „a koronázási ékszerek szakértői megőrzés alatt állnak és tudományos gondozásban részesülnek.”48 – jegyzi fel a fenti beszélgetést követően Richard Tims 49 az iratra. 1967 A koronázási ékszerek témájában Raymond Lisle igazgató50 1967. október 23-án 51 számos melléklettel ellátott levelet52 intéz a már Budapesten tartózkodó Martin Hillenbrand nagykövethez.53 Mint írja, a legtöbb dokumentumból Richard W. Tims ügyvivői idejéből már létezik eredeti példány a budapesti nagykövetségen, de Magyarságkép a 20. században 170 48Uo. 49Richard Womser Tims (1912–1996): Elim O’Shaughnessy váratlan elhalálozása folytán 1966. szep tember 24-én második alkalommal került tanácsosi rangú ideiglenes ügyvivőként a budapesti amerikai követség élére. Ezt a tisztet töltötte be 1966. november 28-án is, amikor a külképviselet nagykövetségi rangra emelkedett. Ez az állapot közel tizenegy hónapig maradt fenn. Tims megbízatása ugyanis egészen 1967. október végéig tartott, amikor is megérkezett Budapestre az USA első nagykövete, Martin Hillenbrand. Ezt megelőzően Timsre hárult annak a nehéz időszaknak a kezelése, amikor Mindszenty bíboros a nagykövet megérkezése miatt azzal fenyegetőzött, hogy kisétál az épületből, és ezzel vélhetően a magyar államvédelem kezére adja magát. 50Raymond Everett Lisle (1911–1994): a Brooklyni Jogi Kar professzora (1946–1948), majd az ezt követő 22 évet külügyi szolgálatban töltötte. Az USA NSZK-beli főmegbízottjának hivatalában, Frankfurtban (1949–1953), majd a hágai és a varsói amerikai nagykövetségen teljesített szolgálatot. 1954-től a Politikai Ügyek Hivatalának igazgatóhelyettese Bonnban. 1960-ban tanácsosként Belgrádba helyezték első beosztottnak, ahol 1962-ben már rendkívüli követ. 1962 novembere és 1965 júliusa között főosztályvezetőként a közkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár helyettese a Departmentben. Ezt követően a Kelet-Európai Ügyosztály igazgatója 1970-ig. Ezen évek alatt a budapesti követség, majd nagykövetség felé közvetlen utasítási joga volt Mindszenty bíboros menedékének ügyében. Ekkor Lisle volt az, aki Washingtonban rendszeresen tárgyalt Radványi János ügyvivővel és az apostoli delegátussal. 51Hillenbrand nagykövet éppen ezen a napon folytatta le első személyes beszélgetését Mindszenty bíborossal. Lásd Deák – Somorjai – Zinner: i. m. 265. sz. dokumentum, 614–616. A találkozó során a bíboros nem vetette fel a korona kérdését. 52Bp Cardinal Files, Box 6, Folder 2. Ez a dokumentum eredeti és aláírt. Tekintettel arra, hogy köz vetlenül utána még egyszer ugyanez lelhető fel másolatban (de nem címeres papíron), továbbá, hogy a következő másolatok is a Kelet-Európai Ügyosztály példányai, arra gondolhatunk, hogy eredetileg ez és a következő dokumentumok nem a budapesti nagykövetség levéltári anyagában szerepeltek, hanem utólag, a levéltárban egyesítették őket. (A budapesti misszió hatodik Mindszenty-dobozában akad még erre példa, így a vonatkozó bécsi nagykövetségi táviratok példányai.) Az őrzési egység elején egy cédulán ceruzával írt utasítás található – Leválasztani. ‚His Eminence‘ dokumentumok, ‚Szent István Koronája‘ témára. („Make separate ‘H. E.’ file entitled ‘Saint Stephen’s Crown’ ”) –, amely a levéltárosnak szól. 53Többszöri halasztás és a Bécsben való kényszerű várakozás után Hillenbrand nagykövet végül október 20-án érkezett meg Budapestre. Érthető biztonsági okokból, Lisle igazgató a bizalmas információkat tartalmazó vaskos iratcsomagot nem Bécsbe, hanem Budapestre címezte.
