Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Magyarságkép a 20. században - Fejérdy Gergely – Garadnai Zoltán: A francia követek és nagykövetek szerepe a Magyarországról alkotott kép változásában (1944–1994)

1. A nagykövetek helye és szerepe a francia diplomáciában A nagykövetek tevékenységét az 1961-es Bécsi konvenció szabályozza,2 amely Franciaországban, 1964. április 24-én lépett hatályba. Szövegét 1963-ban kiegészí­tették a konzulok jogállását szabályozó egyezménnyel, az új szerződés – a ratifiká­ciót követően – 1971. január 30-án lépett hatályba. A konvenció értelmében egy nagykövet a küldő állam egyszemélyi képviselője, és a legnagyobb rangot jelenti a diplomáciai hierarchiában.3 Franciaországban a nagykövetek feladatait az 1979. június 1-jei rendelet szabá­lyozza.4 A rendelet szerint a nagykövet képviseli a francia érdekeket, kapcsolatot tart a fogadó ország kormányzati képviselőivel. Célja, hogy a fogadó ország politi­kájának és életének teljességét megismerje, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai kapcsolatokat építsen ki. A magas rangú tisztviselőnek számító nagykövet feladata a nagykövetség adminisztrációjának működtetése és a civil kapcsolatok ápolása. A nagykövetnek joga van az „Őexcellenciája” (Son Excellence ) megneve ­zésre, de ez a megszólítás a francia nagyköveteket a saját hazájukban nem illeti meg. A francia diplomáciai szolgálatban a nagykövetek szakmai életútjuk csúcs­pontján kapják meg a nagyköveti címet, az első tanácsosi poszt betöltése után. A nagykövetek kinevezése általában független az államfő személyétől és a kormány­zati politika változásaitól. A nagykövet fő feladata, mint már említettük, Francia -ország érdekeinek képviselete, így sikeres szolgálati karrierje során – mintegy annak megkoronázásaként – megilleti a „Franciaország nagykövete” (Ambas sa -deur de France) cím használata. 5 Franciaországban a nagykövetek és konzulok kinevezését az 1969-es rendelet6 szabályozza, amely a kinevezés módját és az előremenetel szabályait is meghatá­rozza. A nagykövetet a köztársasági elnök nevezi ki a Minisztertanács jóváhagyá­sával, a Külügyminisztérium előterjesztése alapján. A vizsgált korszakban a nagy­követ kinevezését alapvetően az adott ország tekintetében meglévő francia érdekek határozzák meg. Franciaországban – az amerikai gyakorlattól eltérően, ahol az eltérő pártcsaládból kikerülő elnökök politikai irányváltása szerint nevezik ki őket – a nagykövetet az éppen regnáló elnök személyétől függetlenül, szakmai tapaszta-Magyarságkép a 20. században 134 2 A konvenció értelmében a nagykövetek fő feladatai a következők. 1. Reprezentálás. 2. Az állampol ­gárok és a küldő állam érdekeinek védelme. 3. Tárgyalások és kapcsolattartás. 4. Minden megen­gedett eszközzel információk gyűjtése. 5. A bilaterális kapcsolatok építése. 3 Lásd Marie-Christine Kessler: La politique étrangère de la France. Acteurs et processus. Paris, 1999, 76–96.; Jean Bailloux (szerk.) Les Affaires étrangères et le corps diplomatique français . Tome II. 1870–1980 . 4 https://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000000516462& categorieLien=cid Décret n°79-433 du 1 juin 1979. (Utolsó letöltés: 2018. november 17.) 5 Kessler: i. m. 111. 6 https://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000000499400 (Utolsó letöl ­tés: 2020. január 31.). Décret n°69-222 du 6 mars 1969.

Next

/
Thumbnails
Contents