Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Fejérdy Gergely – Garadnai Zoltán: A francia követek és nagykövetek szerepe a Magyarországról alkotott kép változásában (1944–1994)
latai és a diplomáciai hierarchiában betöltött helye alapján választják ki. Ritka, ha valakit az elnök a saját politikai táborából nevez ki, ennek általában jól meghatározott politikai-diplomáciai okai vannak. A francia diplomáciai kar tagjai között megtalálhatók a francia arisztokrácia (pl. Margerie család) és a felső burzsoázia tagjai (pl. François-Poncet), akik fontos szerepet játszottak a 19–20. századi francia történelemben. Az 1945 utáni korszakot tekintve, a francia nagyköveteknek a francia diplomácia hivatali szerkezetében betöltött szerepe lényegesen megváltozott. Az 1945. április 13-ai rendelet alapján a Külügyminisztérium hivatali szerkezete az új feladatoknak megfelelően átalakult. Az átszervezés előtt egyetlen igazgatóság működött, ké -sőbb azonban négy igazgatóságot hoztak létre, illetve a nagykövetek ügyköre is módosult. Az 1945-ben kialakított szervezeti struktúra lényegét tekintve nem változott, a nagykövetek kiválasztásában továbbra is a szakmai szempontok érvényesültek. A külügyi szolgálat működésére vonatkozó reformokat elsődlegesen a megváltozott nemzetközi helyzethez történő alkalmazkodás miatt vezették be, és a szerkezet a lényegét tekintve negyven év alatt alig változott.7 Érdemi változást jelentett viszont François Mitterrand hatalomra jutása, aki ideológiai szempontok miatt, az új külpolitika kihangsúlyozása érdekében – elsősorban az első hétéves elnöki ciklusa (1981–1988) első felében – nagyobb teret engedett a külügyi eliten kívüli személyek nagykövetté való kinevezésének. 1976 és 1981 között a francia külügyminisztériumban hat olyan nagyobb jelentőségű szervezeti reformot hajtottak végre, amelyek érintették a nagykövetek jogállását. 1993-ban újra hatalomra jutott a jobboldal, és Alain Juppé külügyminiszter a Külügyminisztérium újabb reformjáról határozott. Az átalakítás a Michel Debré külügy miniszter által 1969-ben meghatározott elvek alapján kívánta a külügyi szolgálat munkáját hatékonyabbá tenni és tekintélyét növelni. A reform fő célkitűzése a külügyi szolgálat hatékonyságának növelése, a nagykövetségek és a Külügy -minisztérium munkájának hatékonyabb szervezése, és egyben az euroatlanti integrációs folyamatokhoz való racionális alkalmazkodás volt. A miniszterelnökségen létrehozták Az Állam Külügyi Eszközeinek Miniszterközi Bizottságá t (CIMEE), amely nek elsődleges feladata a külügyi szolgálat működéséhez szükséges információk összegyűjtése, a külügyi szolgálatok munkájának meghatározása, valamint az volt, hogy javaslatokat tegyen a külügyi szolgálati munka hatékonyságának javítására. A reformok keretében a nagykövetek feladatait is újragondolták, és a változásokat lefektették az 1993. november 3-án kiadott rendeletben. Ennek értelmében a nagykövet teljes felelősséggel irányítja, koordinálja a diplomáciai misszió működését a Külügyminisztérium felügyelete és irányítása alatt. A nagykövet képviseli a köztársasági elnököt, a kormányt és az összes minisztert, és egyedül ő fogadhatja a fogadó országba érkező miniszterek delegációját. A nagykövetnek joga van ahhoz, hogy a nagykövetségre kinevezendő diplomatákról tájékoztassák, s a kinevezések-A francia követek és nagykövetek szerepe a Magyarországról alkotott kép változásában (1944–1994) 135 7 Kessler: i. m. 97–111.
