Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19-20. században - Balogh János Mátyás: A kávéházba járó budapesti kisember (1890-1891)

került a MÁV, illetve a Déli Vasút alkalmazottjaként, ahonnan csak 1893 tavaszán tért vissza. Ismerősök, barátok tekintetében kevés (viszonylag) fix pont volt Lowetinszky életében ezekben az években. Ilyen volt Anna néni, a pesti nagynéni, még ha gyakran össze is vesztek. Barátnőjével (kitartójával), Esztivel 1891 végén szakított végleg, de addig is számtalanszor megcsalta, noha össze is költöztek. Munkahelyén Fülöppel volt a legjobb viszonyban, gyakran elment hozzájuk, és szí­vesen játszott a gyerekekkel. Munkatársainak nagyobb részével – nem számítva Fruhbauer Józsefet és Pfliegler Jánost – gyakran összetűzésbe került. Lowetinszky gyermekkora óta jóban volt (a könyvrajongó szobafestő, egyben amatőr régész és numizmatikus) Papp Sándorral és a zűrös életű, kőműves-tűzoltó Muszil Ferenccel. Előbbivel – bár voltak összetűzéseik – megmaradt a barátság, utóbbival azonban – miután napvilágra kerültek lopási ügyei – 1890 májusa után teljesen megszűnt. A naplóíró pártfogók támogatására szorult; régi családi ismerő­sök, korábbi főnök mellett gyámja, Borbáth Gáspár (Gazsi) – a magyar futballvá­logatott első gólszerzőjének apja – az, akit leginkább felkeresett, amikor segítségre, ajánlásra volt szüksége. Szinte lehetetlen összesíteni, hogy hány nővel került kapcsolatba a naplóíró a vizsgált időszakban (barátnői/barátnő-jelöltjei a társadalom alsóbb rétegeiből kerültek ki, leginkább a kiszolgáló személyzethez tartoztak). Alig van olyan napló­bejegyzés 1890-ből és 1891-ből, ahol nem számol be egy lány (gyakran „kicsike”, illetve „nőstvény” szóhasználattal élt a naplóíró) „fixálásáról”, „gusztálásáról”. Ha tehette, fogdosta és csókolta is ezeket a nőket; csak ebben a két évben több tucatnyi nővel fixált találkát (amelyekre aztán nem mindig ment el). Ahogy említettem már, 1891 végéig Eszti volt Lowetinszky „hivatalos” barátnője, őt Fodor Mari (a későbbi feleség) követte. De rajtuk kívül még a következőkkel is nemi viszonyt létesített ebben a két évben: Odrus Juliska, Mészáros Ilka, Mátyás Anna, Pozsonyiné, Weinberg Irma, Repan Erzsi, Habe Lujza. Nem ritkán egy időben öt-hat nővel is viszonyt folytatott, vagy tervezett kapcsolatot létesíteni. Ugyanakkor Meiler Annát és Weinmannét hiába bódította több mint egy éven át a kávéházban, nem jutott zöldágra velük. Rajtuk kívül prostituáltakkal is érintkezett Lowetinszky – akárcsak barátai –; egykori szállásadója, Borosné zugbordélyos volt. A naplóíró szertelen életmódjának következménye nemi betegség lett, mint ahogy munkatársai és lakó­társai közül is került ki szifiliszes/tripperes ezekben az években. Lowetinszky és a kávéházak Lowetinszky János József életének fontos színtere volt 1890–1891-ben (is) a kávé­ház. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kezdett általában kávéházba járni, ugyanis az 1883-tól 1888-ig terjedő időszakban nem vezetett részletes naplót (időnként nagy a hiátus, és olykor egy-egy napról is csak egy-egy sort írt). Az első kávéházi alkalom, amit Lowetinszky lejegyzett, 17 éves korából szárma­zik: „Österreichernél voltam, új ismeretség egy Stransky Gyulával ”, „ az Österreicher -Munkavégzés és szabadidő-kultúra a 19–20. században 80

Next

/
Thumbnails
Contents