Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Tuza Csilla: Vallási ellentétek a magyar céhes életben a 18. században
protestáns céhtagok panaszáról szólnak. Ilyen nem tipikus vallási panasz volt Jacob Fulgrath ügye, aki 1726-ban Poroszországból telepedett be Eperjesre, ahol felvették a tímár céhbe, de egyedüli protestánsként dolgozott a katolikus tímárok között. 1737-ben átjelentkezett a besztercebányai ágostai hitvallású német tímár céhbe, viszont továbbra is Eperjesen akart élni és dolgozni. Ehhez azonban az eperjesi céh nem járult hozzá, és a katolikusok már visszavenni sem akarták a céhükbe. Fulgrath kérte a helytartótanácsot, hogy engedélyezzék a működését Eperjesen. Munkájában nem is akadályozták, de át kellett költöznie Besztercebányára.26 Teljesen nyilvánvalóan kitűnik az esetből, hogy itt nem elsősorban Fulgrath vallási hovatartozása okozott gondot, hanem a két város céheinek gazdasági konkurenciaharca jelentett problémát. Ebbe a körbe tartozik a pozsonyi szlovák és német nemzetiségű vargák ügye is: vallási ellentétek miatt szerettek volna két külön céhbe tömörülni, ezt a magisztrátus is támogatta. A helytartótanács a magisztrátussal való tárgyalás után megállapította, hogy gyakorlatilag már külön is vált a katolikus szlovák és a protestáns német céh, és önállóan dolgoznak. Eleinte a helytartótanács nem látta indokoltnak az új céh alapítását, mivel a szlovák varga céh nem volt nagy létszámú, ezért utasította a szlovákokat a német varga céhbe való belépésre. A későbbi vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a német vargák sem hajlandóak egy céhben dolgozni a szlovákokkal, és ha a vallási ellentéteket tudnák is rendezni, a német vargák nem hajlandóak osztozni a nyersanyagon. 1692-ben ugyanis a kiváltságlevelükben kizárólagos jogot kaptak a saját használatra szánt bőrök kikészítésére, és ezt 1732-ben meg is erősíttették III. Károllyal, emiatt a szlovák vargák nem jutottak bőrökhöz. Végül, mivel a város is egyetértett a kétnemzetiségű és két vallási felekezethez tartozó céh különválasztásával, engedélyezték az új céh alapítását. A helytartótanács csupán azt kötötte ki, hogy a szlovák céhnek választania kell egy katolikus mestert, aki ügyel a két céh közötti súrlódások elsimítására, és mindkét céhnek ugyanolyan kiváltságokat biztosító, új céhlevelet adott.27 A vallási ellentéteken túl itt is meg mutatkoztak a gazdasági érdekellentétek. A gyöngyösi akatolikus szabók arról panaszkodtak, hogy a működő céh nem engedi meg felvételüket, arra hivatkozva, hogy a céh tagjai katolikusok, és ott protestánsoknak nincs helyük. Az akatolikusok viszont azt állították, hogy valójában csak a konkurencia kizárásáról van szó, mert munkájuk igazából nekik is lenne. Az uralkodó vizsgálatot rendelt el, a helytartótanács pedig megállapította, hogy itt valóban nem a vallási ellentétek dominálnak, hanem a gazdasági érdekek, és elrendelték az akatolikus szabók felvételét, ami meg is történt.28 A reformáció és magyarországi öröksége 56 26MNL OL C 20 1748. április 30. 27MNL OL C 20 1737. január 8.; MNL OL C 13 1736. október 26.; MNL OL C 13 1737. május 27.; MNL OL C 13 1738. március 24. 28MNL OL C 13 1734. március 4.; Uo. december 23.
