Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Kémtörténet másként (Majtényi György - Mikó Zsuzsanna - Szabó Csaba [szerk.]: Kémek, korok, életek. Erica Glaser Wallach és Noel H. Field története) Tabajdi Gábor
tésben a sztálini konstruált perek világának bemutatását ígéri. Ám a Noel Haviland Field és nevelt lánya, Erica Glaser Wallach kapcsolatát feldolgozó tudományosismeretterjesztő vállalkozás nemcsak egy izgalmas dokumentarista munka, hanem érdekes barangolás is a történeti megismerés határterületein. A kötetet fellapozva, az érdeklődők szembesülhetnek azzal, hogy a kiadvány egy összeszokott csapat együttműködésének gyümölcse. A könyv a Magyar Nemzeti Levéltár vezetőinek, Mikó Zsuzsannának és Szabó Csabának, valamint (egykori közvetlen) kollégájuk, Majtényi György szerkesztésével látott napvilágot. A honi historiográfiában ritkaságszámba menő „duplakönyv” létrehozásában fordítóként azonban még számosan közreműködtek. Végső soron a nagyszabású vállalkozás bázisát a levéltár és a Libri Kiadó hosszú távú együttműködése biztosította. A munka tehát egy megkezdett sorozat részeként is olvasható, míg az aktuális, azaz évfordulós kontextust a GULÁG emlékbizottság támogatása jelöli. A könyv borítóján látható két alak egy kettős élettörténet elbeszélését ígéri. Noel Haviland Field és nevelt lánya, Erica Glaser Wallach a második világháborút követően alig néhány évvel a hidegháborús frontvonalakon találták magukat, ügyük a nagyhatalmak közti összeütközések egyik fókuszpontjává lett. A Prágából 1949-ben elrabolt Field és az 1950-ben Berlinben letartóztatott Erica kényszervallomásait számos konstruált ügyben felhasználták, noha őket formálisan soha nem ítélték el. A bevezető tanulmánnyal ellátott dokumentum-válogatás, az informatív, de kellő tömörséggel írt hivatkozások révén sorsuk alakulása, meghurcoltatásuk folyamata (annak elő- és utótörténetével), valamint a korszak nemzetközi viszonyainak változásai részleteikben is megismerhetőek. Közben e rendkívül sűrű, sokrétű olvasmány, tudományos forráskiadvány számos ponton érintkezik az elmúlt években dinamikusan felpörgő jelenkor-történeti (illetve kifejezetten állambiztonsági tematikájú) könyvkiadással. Ugyanakkor a könyv olvasható személyes drámaként, fejlődés- (és felejtés-) történetként, vagy egy olyan családregényként, amely napjainkig is hat és sokakat megmozgat. A könyvhöz recenzensként közelítve ugyanakkor választ kívántam kapni arra a kérdésre, hogy a szerzők miért vágtak bele ebbe a munkába. A többdimenziós vállalkozás miatt egyszerre kerestem azt, amiért a munka a szélesebb közönség számára érdekes lehet, ugyanakkor a tudományosság számára is rendelkezik hozzáadott értékkel. Ha ehhez hozzávesszük a könyv angol nyelvű változatával megcélzott olvasóközönséget, érezhető, hogy a kihívás korántsem szokványos. Hiszen Noel Field története a korszak iránt érdeklődők számára jól ismert, sorsa sokszorosan feldolgozott. Szerepe jól dokumentált a közép-európai koncepciós, konstruált kirakatperek láncolatában. Magyarországon az 1949-es Rajk-per e különös szereplőjéről, a rejtélyes el nem ítélt figuráról számos publikáció született. Személyének későbbi (szabadulása utáni) felhasználásáról is említést tettek a vonatkozó tanulmányok. A nemzetközi visszhangot kiváltó perekről, eljárásokról szóló egykorú tudósításokon, politológiai elemzéseken túl, a nemzetközi szakirodalomban is elemezték sajátos „összekötő” szerepét Kelet és Nyugat konfliktusá-Irodalom 507
