Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Tuza Csilla: Vallási ellentétek a magyar céhes életben a 18. században
49 TUZA C SILLA VALLÁSI ELLENTÉTEK A MAGYAR CÉHES ÉLETBEN A 18. SZÁZADBAN Magyarország gazdaságtörténetének igen színes összetevői a céhek, amelyek nálunk a 18. században élték virágkorukat, akkor, amikor Nyugat-Európában a céhes keretek már felbomlottak vagy felbomlófélben voltak. A magyar céhek már középkori kialakulásuk és megtelepedésük óta erősen vallásos jellegűek voltak, ellentétben a nyugat-európai céhekkel, ahol elsősorban katonai-védelmi szerepet töltöttek be településük életében. Ennek ellenére a magyar céhek kialakulásának, működésének, az iparfejlődésben betöltött szerepüknek vizsgálatakor azt tapasztalhatjuk, hogy azok nemigen mutattak eltéréseket a nyugat-európai céhekkel összehasonlítva.1 A magyar céhek vallási jellege erősebben volt jelen ugyan, mint nyugat-európai társaiknál, és felfedezhetünk egyéb különbségeket is, amelyek az eltérő kultúrkörből fakadtak, de mind belső felépítésüket, mind technológiájukat vagy kiváltságaikat tekintve a magyar céhek legfeljebb létszámukban maradtak el nyugati társaiktól.2 Mivel Magyarországon a városok nem képviseltek olyan gazdasági és katonai potenciált, mint a Német-római birodalomban, a megalakuló céhek nem annyira a katonai-védelmi feladatokra koncentráltak, inkább a közösségben betöltött vallási-szociális szerepük dominált. A céhek vallási-karitatív feladatait és tevékenységét egészen 1872-es felosztásukig nyomon követhetjük.3 Már a középkori céhleveleinkben is megtaláljuk azokat az artikulusokat, amelyek a vallási ünnepek megtartására, a céh különböző karitatív tevékenységére utalnak.4 A céhmester-választást is általában valamilyen vallási ünnephez kötötték, 1 A céhek vallásos életének, a protestáns és katolikus céhek ellentéteinek, küzdelmeinek vizsgálata olyan szerteágazó, hogy monografikus feldolgozást igényel. A céhek vallási ügyei ugyanis szervesen beágyazódtak a 18. század protestáns küzdelmeibe, így teljes képet csak ennek a folyamatnak az ábrázolásával és elemzésével kaphatunk. Ez a tanulmány terjedelmi okok miatt inkább csak a problémát járja körbe, kérdéseket vet fel, teljes elemzést nem adhat e kérdéskörben. 2 2015-ben új kezdeményezésként a University of Notthingham en indult útjára Dr. Natasha Hodgson irányításával a kontinuitás keresésére vonatkozó projekt, amely más témák mellett a céhes életnek a középkortól a kora újkoron át a 18. század végéig terjedő vallási, hagyományőrző, gazdasági stb. kontinuitását is vizsgálja. A magyar céhek vallási-karitatív tevékenysége a középkortól kezdődően lényegében a 19. század második feléig változatlan maradt, tehát ebben is fennáll a kontinuitás. 3 Csongrád megye céheinek vallásos életét részletesen feldolgozta Gyöngyössy Orsolya: Céhek és vallásos társulatok Csongrádon a 18–19. században. In: Mód László – Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére . Szeged, 2010, 429–438. Vizsgálatai általánosíthatóak az ország többi céhére is. 4 Kiadott középkori céhlevelek vallásos artikulusokkal: Bruckner Győző: A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Miskolc, 1941; Kincses Katalin Mária – Tuza Csilla: A céhtörténeti kutatások újabb lehetőségei hazai és külföldi gyűjteményekről készített adatbázisok alapján.
