Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - „Kedves Lajosom!” („Kedves Lajosom!”. Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879-1916. A leveleket sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Reisz T. Csaba) Szakács Annamária
sét, ezeket Reisz is felsorolja a bevezetőben (4. lábjegyzet, 13. o.). Ehhez még hozzátehetjük Kossuth leveleit, amelyeket ugyancsak Tömöry Márta adott ki.3 Reisz a Csánki család többi tagjának (Csánki Dezsőné, Csánki Dénes, Csánki Ilona) Thallóczyhoz intézett leveleit csak olyan mértékben ismerteti, hogy azok hozzájáruljanak a levélgyűjtemény jobb megértéséhez. Jogos olvasói elvárás, hogy ne csak az egyik személy másikhoz intézett levelei, hanem a válaszoló-feleselő másik irány is helyet kapjon egy ilyen forrásközlésben. Sajnos azonban Csánki nem volt olyan minuciózus a levelei összegyűjtésében, mint Thallóczy, aki ezt az aprólékosságot Thaly Kálmántól sajátította el. A bevezetőben azonban helyet kapott az a néhány képeslap, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Csánki Dezső képeslapgyűjteményében őriznek (P 2256), és amelyek szerzője eddig ismeretlen volt, Reisz azonban most Thallóczy Lajos lapjaiként azonosította azokat (15. o.). A bevezető részletesen ismerteti Csánki Dezső családját is, de nem a szakirodalom adatait foglalja össze, hanem sokkal inkább kiegészíti és pontosítja azt, bőséges új adatokat szolgáltatva a Materny, Seb(e)ők és Csánki családok tagjaira. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a levelekben is felbukkanó Matherny Pista, Sebeők Sári vagy Vadon Géza személye azonosítható legyen, és így ne keressük tovább a nem létező Csánki Emíliát, aki a szakirodalom szerint Dezső testvére volt. Csánki Dezső gyermekeinek életrajzi adatai ilyen részletességgel még sehol nem jelentek meg. Csánki levéltári pályafutását csak röviden ismerteti Reisz, elsősorban az új, esetleg csak a levéltári iratokban fellelhető adatokat adva közre.4 A levelek címzettje, Thallóczy Lajos is kap egy rövid életrajzi vázlatot: a szakirodalomban talán egyedül itt olvasható, hogy az édesapa, Strommer Benedek Aradon született, és volt egy harmadik gyermeke is, az 1869-ben született Henrik Tivadar István. Thallóczy egyetemi tanulmányairól, továbbá húga, Szerafina családi viszonyairól, valamint külön alfejezetben Thallóczy levéltári karrierjéről is találunk adatokat, itt még a levéltári ügyiratokat is megadja az összeállító. A bevezető hangsúlyos része a dokumentumok részletes leírása és a szövegközlési szempontok megadása – utóbbi gyakran „tollban marad” a forráskiadóknál, így a Thallóczy-hagyaték fent említett korábbi kiadói is mind mellőzték kiadási elveik ismertetését. Reisz igen takarékosan és praktikusan végzi el a dokumentumok általános jellemzését, nem terhelve ezzel az egyes leveleket. A levelek sorrendje az OSZK-beli sorozat sorrendjének felel meg, de a gyűjtemény végére került datálatlan levelek legalább körülbelüli keltezése is megtörtént. A levelekben csak a legszükségesebb esetben szerepelnek lábjegyzetek, általában a történeti munkákat, Irodalom 495 3 Tömöry Márta: Kossuth Lajos levelei Thallóczy Lajoshoz. Valóság, 1975. 4. sz. 92–103. 4 Hogy ez a téma sem maradéktalanul feltárt, mutatja a szerző újabb dolgozata is: Reisz T. Csaba: Álláslehetőségek a 19. század végén: Csánki Dezső levéltári karrierjének kezdete. A Magyar Nemzeti Levéltár honlapjának, „A hét dokumentuma” rovatában (2017. 06. 28.) http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/allaslehetosegek_a_19_szazad_vegen_csanki_dezso_leveltari_ka rrierjenek_kezdete
