Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - A szomszéd tükrén keresztül (Hornyák Árpád: A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel. Délszláv levéltári források Magyarországról, 1919-1941) Fiziker Róbert
A SZOMSZÉD TÜKRÉN KERESZTÜL Hornyák Árpád: A Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel. Délszláv levéltári források Magyarországról, 1919–1941. Pécs–Budapest, 2016, Kronosz Kiadó – MTA BTK TTI, 322 o. A Levéltári Közlemények elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár által kiadott, illet ve az ott őrzött dokumentumokat felhasználó és bemutató köteteket ismertet. Hornyák Árpád, a PTE Történettudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, illetve az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a délszláv állam és a jugoszláv–magyar kapcsolatok elismert kutatója esetében azonban érdemes kivételt tenni. (Ellentételezésül csupán azt várjuk el a szerzőtől, hogy egy esetleges újabb kiadás esetén munkája bevezetésében az MNL Országos Levéltárában található dokumentumra – a források jellegéből adódóan az egyetlen, a Bécsi kapu téren fellelhető iratra – ne a hosszú ideig megszokott MOL-formulával, hanem a 2012, a levéltári integráció óta ismert és elfogadott módon, MNL OL jelzettel hivatkozzon.) A vajdasági származású Hornyák Árpád a magyarok és a délszlávok egy évezredes, hol békés, hol véres konfliktusokkal tarkított együttélésének az 1918 utáni, drámaian megváltozott korszakát, a magyar–jugoszláv kapcsolatok két világháború közötti alakulását tárja az olvasó elé. Méghozzá újszerű és úttörő módon, hiszen egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül vázol fel egy átfogó Magyarország-képet. A dokumentumközlések többsége, kezdve a klasszikus, máig torzóban maradt DIMK1 sorozattal, a hazai levéltárak iratanyagából közöl váloga tást, a nagyhatalmak külpolitikájának hazánkra vonatkozó dokumentumai monst re-válogatások részeként nehezen hozzáférhetőek. A német, francia és olasz diplo máciai iratok egy-egy rövidebb, két világháború közötti időszak termését mutatják be,2 a német diplomáciai álláspont bemutatásának kiegészítéseként nemrég jelent meg – a szerző saját kiadásában – egy kétkötetes munka.3 Az úgynevezett kis nem zetek Magyarországgal kapcsolatos politikájával összefüggésben Tilkovszky Loránt forrásismertető kötetét4 lehet kiemelni, és Jugoszlávia vonatkozásában is lassan három évtizede jelent meg az utolsó, de nem a magyar relációt fókuszba állító válogatás.5 Irodalom 486 1 A Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936–1945 című sorozat 5 kötetéről van szó. 2 Terjedelmi okokból csak utalunk arra, hogy a forráskiadványok pontos könyvészeti adatait közli a szerző a kötet előszavában. 3 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról, 1933–1944 című, 1968-ban (!) megjelent kiadvány folytatásaként jelent meg 2016-ban Németh István azonos című, az 1918–1934 közötti időszakot górcső alá vevő forrásgyűjteménye egy összefoglaló monográfia kíséretében. 4 Tilkovszky Loránt: Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követ ség megfigyelései és helyzetelemzései 1933–1938. évi politikai jelentéseiben. Budapest, 2002. 5 A. Sajti Enikő: Jugoszlávia 1918–1941. Szeged, 1989.
