Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - „A források legfeljebb hiányosnak nevezhetők, [...] de szűkösnek aligha” (Völgyesi Zoltán: Harctértől a hátországig. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében) Fiziker Róbert
„A FORRÁSOK LEGFELJEBB HIÁNYOSNAK NEVEZHETŐK, [...] DE SZŰKÖSNEK ALIGHA” Völgyesi Zoltán: Harctértől a hátországig. Az első világháború gazdasági és társa dalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében. Budapest, 2016, L’Harmattan Kiadó – Magyar Nemzeti Levéltár, 243 o. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában 2014-ben, az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából A hátország a Nagy Háborúban cím mel kiállítás készült,1 és annak kapcsán iratgyűjtésre került sor. A kiállítás kurátora és az iratválogatás felelőse Völgyesi Zoltán, az intézmény történész-levéltárosa volt, akit az anyagok feldolgozása további munkára inspirált. A szerző elmondása szerint az olasz frontot megjárt dédapjának emlékei mellett Bihari Péter – amúgy úttörő, és gyakran idézett – munkájának2 egyik mondata is megütötte a fülét. Bihari ugyanis azt állítja, hogy a budapesti társadalom háborús mindennapjairól a levéltári források szűkössége miatt nem tudott részletesebben beszámolni. Ennek cáfolataként is látott napvilágot a jelen kötet, azzal a szándékkal, hogy ez még csak a kezdet. A levéltárak feladata ugyanis a recenzens meggyőződése szerint nem csupán az iratanyag őrzésére, folyamatos gyűjtésére és rendezésére terjed ki, hanem az adatszolgáltatás és a hozzáférés biztosítása mellett a rá bízott hatalmas mennyiségű nemzeti emlékezet tudományos feldolgozására és közzétételére is. Nem (vagy nem kizárólag) a történelem „szolgálóleánya” szerepének betöltése. „A világháború gazdaság- és társadalomtörténete meglehetősen elhanyagolt témának számít a hazai történetírásban és a könyvkiadásban, különösen ahhoz képest, hogy a háború milyen gyökeres változásokat hozott az európai országok és hazánk gazdasági életében és társadalmi viszonyaiban” – írja az előszóban a szerző, aki a téma feldolgozása során olyan jeles elődök munkáiból meríthetett, mint Wekerle Sándor, báró Szterényi József, Teleszky János és Hantos Elemér. A négy pénzügyi szakember a háború más-más szakaszában töltött be fontos kormányzati pozíciókat, de már akkor fontosnak tartották a háború gazdasági hatásainak tudományos igényű feldolgozását és publikálását. Wekerle és Teleszky a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, Szterényi és Hantos a Népszövetségben képviselte az országot. Szterényi a múlt század harmincas éveiben Ladányi Jenő miniszteri tanácsossal közösen is publikált kimerítő statisztikai adatgyűjtésen alapuló Irodalom 483 1 Lásd A hátország a Nagy háborúban. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon. Kiállításkatalógus. Szerkesztette: Völgyesi Zoltán – Ólmosi Zoltán. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest, 2014. 2 Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág Kiadó, Budapest, 2014.
