Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Róth Miksa, 150 (Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában) Szabó Zsanett
A Róth családot a nagypapától, Sámueltől kezdődően az üvegművesség mesterei között tartották számon. Alkotásai a magyar nemzeti kulturális örökség részeivé váltak. Róth Miksa, akinek munkássága a család többi tagjának munkássága közül is kiemelkedik, azt vallotta, hogy „ebben a légkörben nevelkedtem, így csak természetes, hogy üvegfestő lettem”. Az Országos Levéltár belső díszítési munkálatainak előkészítéséről, valamint az ezzel kapcsolatos döntésekről kevés forrás áll rendelkezésre. A tervezéstől a megvalósulásig tartó folyamat teljes rekonstrukciója lehetetlen az 1956-os tűzvész okozta levéltári állományok megsemmisülése miatt, ezért a szerző leginkább a hivatalos jelentésekre és a sajtóban megjelent hírekre és információkra támaszkodhatott. A levéltárat díszítő festészeti munkákat eredetileg csak a kutatóteremben tervezték megvalósítani két történelmi festmény elhelyezésével. 1916-ban a belső terek (szoba)festésére szűkkörű, meghívott személyek közötti pályáztatásra került sor, amelynek során B. Pauly Erik adta a legkedvezőbb ajánlatot. A belső munkálatok megkezdését azonban hiába szorgalmazta Pecz Samu, majd halálát követően Nagy Károly, arra Klebelsberg Kuno miniszterségéig várni kellett. Róth Miksa szerint „az Országos Levéltár belső díszítése Klebelsberg Kuno gr. szívügye volt”, aki az anyagi eszközök előteremtése, biztosítása mellett művésze ti szakértelmével és rendszeres látogatásaival is hozzájárult a díszítő munkálatok megkezdéséhez, azok sikeréhez. Klebelsberg levéltárügyhöz való ragaszkodását bizonyítja az is, hogy amikor 1922-ben belügyminiszterből vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, az eredetileg a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó levéltárat átszervezte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alá. A levéltár működtetése azóta is kulturális és nem belügyi feladat Magyarországon. Az előkészítő munkálatok befejezése után, 1924-ben kezdődött el a tényleges díszítés. Dudits Andor a kutatótermi falifestményekhez, míg Klebelsberg Kuno felkérésére – az addig az értékelő bizottságban közreműködő – Róth Miksa az épület nyilvános terei kifestésének tervezéséhez kezdett hozzá, valamint a kivitelezést is vállalta. Az Országos Levéltár berendezési és felszerelési jegyzéke, melyet Nagy Károly 1915-ben állított össze, már tartalmazta az üvegfestményekre vonatkozó terveket is: 25 ablak 53 címerrel történő díszítését tervezték festett üveggel. A tervek azonban csak 1928-ban válhattak valóra, amikor Klebelsberg engedélyezte Csánki Dezsőnek az ablakok festett üveggel való díszítését, de egyúttal megszabta, hogy arra Róth Miksától kérjen ajánlatot. Róth végül a tervezett 27 festett üvegablak 59 címerének elkészítésére 29 600 pengős költségvetéssel tett ajánlatot, de ez nem foglalta magába az üvegfestmények megtervezését. A tervezést megbízás alapján Breth Béla végezte, aki a címereket egyenként 6 pengős áron rajzolta meg dr. Mályusz Elemér, valamint dr. Herczog József levéltárnokok szakmai ellenőrzése mellett. A szerző által végzett kutatás gerincét a tanulmány második felében közölt alfabetikus címerkatalógus adja, melyben 60 település címerképét közli a szerző. Ezek közül napjainkban a levéltár épületében 53 település címerrajza látható 27 ablakon. Irodalom 478
