Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Róth Miksa, 150 (Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában) Szabó Zsanett
Az 53 címerképből 36 nem a mai Magyarország területén található, aminek az a magyarázata, hogy a levéltár oklevél- és iratanyaga a történeti Magyarországra vonatkozik. A címerkatalógusban megjelenített, de ma már nem látható Jász be -rény, Nyíregyháza, Vác, Varasd, Késmárk, Szabadka és Zólyom település címere külön egységben, a katalógus végén helyezkedik el. Arra sajnálatos módon nincs forrás, hogy mi alapján választották ki az egyes településeket a történeti jelentőségük és fekvésük szerepén kívül. A katalógus egy-egy címerhez, a rendelkezésre álló források figyelembevételével, négy adatot közöl, melyek a címertervezés folyamatát, annak megértését segítik elő: Breth Béla címertervét, Róth Miksa színpontosító vázlatait, a Bécsi kapu téri épület ablakait, valamint a Tagányi Károly által összeállított címertár leírásának vonatkozó részleteit. Szemléltető példaként vegyük Komáromot, melynek címerét 1754-ben Mária Terézia adományozta a szabad királyi városnak. Az első képen az épületben is megtekinthető, tehát ténylegesen is elkészült üvegfestményt, mellette Breth Béla rajzát, míg ez alatt Róth Miksa színpontosító vázlatát láthatjuk. Az értelmezéshez segítséget nyújtva pedig a címertár vonatkozó idézete áll, miszerint „A pajzs vörös mezején, a Duna ezüst vizétől határolt zöld talajon háromtor nyos ormozott vár emelkedik. A tornyok közül kettő gömbölyű, a középső négyszögletes, s alatta van a várnak nyílt felvont rostélyú kapuja, fölötte pedig kétfelül egyegy arany csillag ragyog”. Az elkészült üvegfestmény a címertári leírásnak a víz színe, valamint a tornyok formája kivételével megfelel. Breth vázlatának alapos tanulmányozása szükséges ahhoz, hogy a kapu felvont rostélyát észrevegyük. A címerek összehasonlításából jól látható, hogy Róth valóban csak a pontos színmeghatározások végett készítette vázlatait, hiszen nem végzett semmilyen módosítást Breth munkájához képest. A tanulmány egyik fontos eredménye, hogy a szerző sikeresen feloldotta a kutatás során használt forrásai közötti, a címerek tervrajzaira vonatkozó ellentmondást, pontosítva ezzel, hogy mikor, melyik címerrajz került a levéltárba. Megállapította, hogy az 1929-ben bekerült címerrajzok Breth Béla rajzai, míg az 1981-ben bekerült egyértelműsítő címerskiccek Róth Miksa munkái. A kötet borítójának belső oldalán található, a levéltár üveg- és falfestményeinek emeletenkénti bontásában feltüntetett képes itiner az érdeklődök könnyebb tájékozódását segíti. Szabó Zsanett Irodalom 479
