Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Üj levéltárismertető a brassói és a barcasági szászság történetéhez (Archivführer zur Geschichte der Deutschen in Kronstadt und dem Burzenland. Wegweiser durch die Bestände des Staatsarchivs Kronstadt/Braçov und des Archivs der Honterusgemeinde unter besonderer Berücksichtigung der Handschriften. Bearbeitet von Heigl, Bernhard - Rezac, Petra - §indilariu, Thomas) Szirtes Zsófia
először Brassó város levéltárát, majd az állami levéltár túlnyomórészt 19–20. századi, brassói és barcasági vonatkozású fondjait mutatja be. A második rész (Teil 2 ) az állami és egyházi anyakönyveket, a harmadik (Teil 3 ) a Honterus Egyházközség Levéltára és Könyvtára állományát, a negyedik (Teil 4 ) közel négyszázhetven olda lon az állami és a Honterus levéltárban fellelhető kéziratokat ismerteti. A kötetet személy- és háromnyelvű helynévmutató, valamint tematikus mutatók (egyházi, közigazgatási és politikai, gazdasági ügyek, alapítványok és egyesületek, általános tárgymutató) zárják. Az ismertető több tekintetben is rendhagyó. Egyrészt a felépítését többféle elv határozza meg: az első és a harmadik fejezet egy adott közgyűjteményben őrzött forrásokat ismertet, míg a második és a negyedik egyfajta virtuális egységben tüntet fel típusuk szerint összetartozó, ám a 20. századi átszervezések, levéltárügyi rendelkezések során külön levéltárakba került forrásokat. Másrészt a kéziratok lajstromát tartalmazó negyedik fejezet közel négyszer akkora terjedelmű, mint az első három, adminisztratív jellegű forrásokat ismertető rész, erre az aránytalanságra azonban már a kiadvány címe is felhívja a figyelmet. A brassói állami levéltárra vonatkozó első részben gyakorlati tudnivalók és rövid levéltártörténet vezetik fel a forráscsoportok ismertetését. Az egykor a régi városházán őrzött archívumban már a 15. század második felétől működött levéltáros. Az első leltárat Christian Pomarius készítette el a 16. század közepén. A 18. és 19. században Johann Albrich, George Michael Gottlieb von Herrmann, Eduard Fronius, Friedrich Schnell és Friedrich Stenner levéltárosok további oklevélgyűjteményeket hoztak létre. A városi levéltár áttekintését 1772-től egykorú jegyzőkönyvek és mutatók segítik az ekkor bevezetett regisztratúra-rendszernek köszönhetően, míg a korábbi iratanyag áttekintésére a második világháború után készült román nyelvű segédletek alkalmasak. A levéltár rendezésében mérföldkövet jelentett a Friedrich Stenner levéltáros működése alatt, 1881-ben bevezetett rendszer, amely irattípusok szerint tizenegy csoportba osztotta az iratokat. A brassói városi levéltár 1925-ben költözött jelenlegi őrzőhelyére, a Kovácsok bástyája (Schmiedebastei ) épületébe. Területi illetékessége 1939-ben kibővült, majd a 2. világháború után nagyobb mennyiségű regionális forrásanyaggal gyarapodott. A háború után, 1951-ben a többi romániai állami levéltárhoz hasonlóan a belügyminisztérium fennhatósága alá került. Gyűjtőköre az ’50-es és a ’60-as években tovább bővült, ekkoriban került ide a segesvári városi levéltár egy része is. A brassói állami levéltár 1996. évi adat szerint több mint 600 fond, illetve 10 000 iratfolyóméter őrzőhelye. Iratanyagán kívül igen jelentős könyvtárának régi állománya. Az itt őrzött mintegy 10 000 darab 1700 előtti nyomtatvány nagy része az 1948-ban államosított Honterus Gimnázium könyvtárából került ide. Az állami levéltárra vonatkozó első fejezetnek a városi levéltárat ismertető alfejezete (A) részben a Stenner-féle szisztémát követi, részben pedig a második világháború után (újra)rendezett városi iratanyagra vonatkozó román nyelvű segédlet (Ghid al fondului: Primăria Oraşului Braşov ) tagolását, amely a városi hivatalokat Irodalom 469
