Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
apparátus dokumentumait), mégis elmondható, hogy hatalmas terjedelmű iratanyagról van szó, melyet áttanulmányozni (még csak a vezetőtestületek szintjén is) óriási munka. Ezt a feladatot veszi, veheti le a kutató válláról egy jól összeállított dokumentumgyűjtemény, amely tulajdonképpen a válogatás, feldolgozás munkafázisát részben vagy akár egészében is elvégzi, így a használók részére már csak az értékelés és hasznosítás „öröme” marad. Természetesen nem lehet minden esetben mindenki elvárásainak megfelelni, ám a dokumentumkötet jó kiinduló alapot jelenthet azok számára is, akik csak egy-egy részterület alaposabb kutatását tűzték ki célul. A forrásmunkák, dokumentumkötetek azonban – a technikai fejlődésnek hála – ma már nem kizárólagos eszközei az eredeti dokumentumok nyilvánosságra hozatalának. Akárcsak Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon, Magyarországon is figyelemreméltóan örvendetes folyamatok indultak meg az utóbbi években a levéltárügy berkein belül. Az MNL például intenzív digitalizációs munkába kezdett, melynek eredményeként az MDP és az MSZMP vezetőtestületeinek jegyzőkönyvei digitalizált formában a levéltár honlapjáról szabadon (illetve a személyiségi jogok betartása miatt bizonyos oldalak korlátozva) elérhetővé váltak. Ezzel a lépéssel az internetkapcsolattal rendelkező kutatók a levéltártól függetlenül, akár az otthonukból tanulmányozhatják a fent említett szervek jegyzőkönyveit. A Magyar Levéltári Portálról, illetve a Hungaricana közgyűjteményi portálról is elérhető egy adatbázis, amely főként az MSZMP fővárosi és megyei vezetőtestületi iratanyagait tartalmazza. Kétségtelen, hogy ezek a lépések nagyban megkönnyítik a korszakkal foglalkozó történészek dolgát, ám a korlátlan 24 órás hozzáférés sem oldja meg azt a problémát, amit a hatalmas iratmennyiség okoz. A digitalizált iratanyagot ezzel a lépéssel csak hozzáférhetővé teszik (ami a félreértések elkerülése végett hatalmas teljesítmény), ám további magyarázatot, jegyzetet, segítséget nem nyújtanak (nem is nyújthatnak, hisz nem ez a cél) hozzá. Ezt figyelembe véve nehéz azokkal egyetérteni, akik a digitalizálás tömeges megjelenésével a nyomtatott dokumentumkötetek létjogosultságát megkérdőjelezik. Végigtekintve az utóbbi években megjelent nagyszámú forráskiadványon, látható, hogy ezzel mások sem tudnak teljes mértékben egyetérteni. Valóban továbbgondolásra érdemes azonban – hosszabb távon bizonyosan – a papíralapon történő megjelentetés létjogosultsága. A számítástechnika és a digitális technika látványos fejlődését nézve bizonyosra vehető az új technológiák, módszerek záros határidőn belüli megjelenése a forráskiadás terén is, amelyek aztán módszertani problémák egész sorát vonják majd maguk után. Mérleg 454
