Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
KÁLI C SABA (MNL Zala Megyei Levéltára, főlevéltáros, igazgatóhelyettes) Párt/állam archontológia Az archontológia, és nem mellesleg a prozopográfia, tipikusan olyan segédtudományai a történettudománynak, amelyek művelésére jórészt a levéltárosok predesztináltak. A műfaj a társadalomtörténetnek hű szolgálója/szolgálóleánya, ami nem mindig hálás feladat, hiszen az archontológus munkája nem egyszer csak egyegy lábjegyzetben vagy a köszönetnyilvánításban jelenik meg. Hála azonban az elmúlt évtizedek informatikai fejlődésének, az adatbázisok révén önálló és újszerű életet élhetnek az archontológiai adatsorok, amelyek egy-egy integrált adatbázisban, a kereshetőség és nem utolsósorban a kombinatívabb adatcsoportosítás révén lényegesen több mindent feltárhatnak, új minőségeket jeleníthetnek meg a kutatók, a történészek számára. A hazai levéltárak kiadványai, illetve újabban az offline és még inkább az online elektronikus adatbázisok között számos, témába vágó munkát találhatunk. Sajnos több esetben érződik ezeken a szigetszerűség, a szeparáltság, amit már egy évtizeddel ezelőtt is joggal kritizáltak részben a szakma művelői, részben pedig e termékek felhasználói. Az adatsorok vagy egy-egy tisztséget prezentálnak hosszabb-rövidebb időterminusban, de az sem ritka, hogy egy nagyobb korszak – akár ezredévet is felölelő, megcélzó – szélesebb grémiumát, mint például a megyei tisztségviselőket mutatják be. Az elmúlt évtizedekben, de nem túlzás évszázadokat sem említeni, számos tematika mentén készültek archontológiai adatsorok, adatbázisok. Ezek között említhetjük az egyházi méltóságokat, egyetemi vezetőket, vagy éppen a települések és különböző közigazgatási egységek, jellemzően – ahogy említettem – a megyék tisztviselői/tisztségviselői rangsorait. Ebbe a sorba, az ismert körülmények miatt, hosszú ideig nem illeszkedhetett bele a 20. század második fele hatalmi/közigazgatási/intézményi vezetőinek hasonló, archontológiai jellegű adatsora. Különösen igaz volt ez az állampárti vezetőkre, azon belül is az MKP, MDP és az MSZMP vezető funkcionáriusaira. Az elmúlt évtizedekben azonban amellett, hogy az érintett iratanyagok levéltárba kerültek, számos esetben már ezek feldolgozása is megtörtént. Ez több helyütt igen jó minőségű segédletek létrehozását segítette elő, sőt a téma szempontjából szóba jöhető források közül a legfontosabbak, a vezetőtestületek jegyzőkönyveinek digitalizálása is beindult. Összefoglalómban azonban nem a pártarchontológiáról szeretnék gondolatokat megosztani, azért sem, mert ennek országos szintű, egységes kimunkálása folyamatban van, hanem annak egyfajta komplementer párjáról, a tanácsi vezető tisztviselők archontológiájáról. Jelen pillanatban már rendelkezésre áll azon adatbázis-program, a névtér, amelynek segítségével több, korábban fennálló probléma is kiküszöbölhető. Először is nem kell mindenkinek önálló programot fejlesztenie sok pénzből, gyenge hatékonysággal. Az MNL kínálta lehetőségek révén, egységes A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban – Műhelytanácskozás 455
