Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
Csík mind szent, Csíkmenaság, Csíkszentgyrögy, Csík szent lélek, Kászonújfalu és Kászon jakab falva. A 90 ifm terjedelmű iratanyag már rendezett állapotban van. A levéltár mellett kutatóterem és gyűjtőkönyvtár működik, amelynek bútorzatát a Bethlen Gábor Alap támogatta. Ugyanitt, a könyvtár és a levéltár szomszédságában, 2018 júniusában egy főegyházmegyei illetőségű papírrestaurátor-műhely is létesült szintén BGA támogatásból. Tervek, további teendők Az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottsága előírásainak értelmében ezek a gyűjtőlevéltárak lehetőséget nyújthatnak magánlevéltárak befogadására, az egyes hívek vagy egyházi jogi személyek privát levéltárának megőrzésére. Az ilyen levéltárak tulajdonjoga az illető fizikai személyé vagy a letéteményes szervé marad, kivéve a levéltári fond átengedésekor megszerzett különleges jogokat (például a maga teljességében való megőrzés, a külön helyen való elhelyezés szabályai, hozzáférhetőségi kritériumok). Az említett fondok egyházi levéltárba való befogadásakor a hivatalos megegyezésben foglalt kikötéseknek meg kell valósulniuk.76 Ez az elképzelés, amely a magánosok meg őrzésre átvett levéltárait illeti, nem új keletű, hiszen éppen a Gyulafehérvári Érseki- és Főkáptalani Levéltár tanúskodik arról, hogy az elmúlt évezred folyamán az érseki levéltár tömegesen vett át személyi hagyatékokat megőrzésre. A Levéltár egyik tervének tekinthető, hogy a közeljövőben az egyházmegye plébániai levéltáraiban fennmaradt, a katolikus restauráció (1715) előtti időszakban keletkezett források regesztaszerű kiadása megvalósuljon. Ehhez az iratok egyenkénti fotózása is társul, amely nagyrészt már megvalósult. Az eredeti történeti állomány védelme és biztonsága érdekében a digitális fénykép áll a kutatók rendelkezésére, valamint remélhetőleg – pályázati úton – sikerül majd a sérült, értékesebb iratok, kötetek restaurálását folytatni. Az 1715-ös „vízválasztó” évszám jelentős momentuma az erdélyi püspökség és káptalan – mint hiteleshely – okmánykibocsátása történetének, ezért oly értékes a hazai katolikus múlt feltárása szempontjából is a korszakot megelőző minden egyes írott emlék. A feldolgozással párhuzamosan, az erdélyi római katolikus levéltárakat ismertető segédletsorozat folytatása képezi a szakmai célok egyikét, jelenleg a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár repertóriumának összeállítása zajlik.77 Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 423 76Az egyházi levéltárak szerepe a lelkipásztori életben . Budapest, 1998 /Római dokumentumok XI. Az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságának dokumentuma/, 13. 77Eddig megjelent Szögi László: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 1429–2000. Repertórium. Gyulafehérvár – Budapest, 2006 /Erdélyi Római Katolikus Levéltárak 1./; Bernád Rita: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára II. Oklevél és iratjegyzék. Canonica visitatiok mutatója . Gyulafehérvár – Budapest, 2006 /Erdélyi Római Katolikus Levéltárak 2./; Uő: Plébániai levéltárak I... ; Bernád – Kovács: i. m.; Bernád – Barabás: i. m.
