Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánián lelt otthonra. Ez a plébánia a 18. és a 20. században főesperesi székhelyként működött. A jelenlegi plébániaépületet eredetileg főesperesi központnak tervezték 1913-ban, amit az impozáns főhomlokzat építészeti jellege is tanúsít. Mivel a főesperességek székhelyei falvakban találhatók (Csík dán falván és Csíkszentgyörgyön), így nem a főesperesi hivatalok melletti közös gyűjtőlevéltári központ létrehozásának gondolata érvényesült. A csíksomlyói kegyhely látogatottsága, a plébánia földrajzi elérhetősége és hajdani főesperességi központ szerepe lehetővé tette egy ilyen gyűjtemény befogadását. A csíksomlyói levéltári raktárak helyiségeinek felújítása 2015 októberében kezdődött és 2016 tavaszáig tartott, míg az iratok összegyűjtése az alcsíki és felcsíki plébániákról 2016 október–december között zajlott. A raktári tér kialakításához szükséges beruházásokat több intézmény is támogatta, főként pályázati úton. A felújítási munkálatok költségének tetemesebb részét – a nedvesség- és füstérzékelő riasztóberendezés beszerelését – Hargita Megye Tanácsa, kisebb részét az Érsekség, a speciális levéltári állványzatot a Szülőföld Alap, míg a savmentes tároló dobozok beszerzését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiuma finanszírozta.70 Az 1768-as egyházmegyei sematizmusban az alcsíki főesperesség 10 plébániával szerepel: Kozmás, Menaság, Mindszent, Szentgyörgy, Szentimre, Szentkirály, Szentlélek, Szentmárton, Szentsimon és Tusnád.71 Ugyanebben az évben a felcsíki főesperesi kerületet 11 egyházközség alkotta: Delne, Madaras, Nagyboldogasszony, Oláhfalu, Rákos, Somlyó, Szentdomokos, Szentmihály, Szentmiklós, Szenttamás és Szereda.72 A kászoni kerület ugyanekkor önálló kerületként tűnik fel, két plébáni ával: Kászonújfalu és Nagykászon.73 1782-ben a kerületi beosztás változatlan marad mindhárom főesperesség esetében.74 Az alcsíki kerületben hasonló állapo tot tükröz az 1788-as egyházmegyei névtár is, annyi változással, hogy itt már a felcsíki kerületben megjelenik a csicsói és a szépvízi örmény plébánia, Oláhfalu pedig átkerül az udvarhelyi főesperesi kerületbe, míg a kászoni főesperesi kerület az önállósult Kászonjakabfalva egyházközségével bővül.75 A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárban jelenleg az alcsíki és felcsíki főesperesi hivatal iratain kívül a következő plébániák levéltári anyagai találhatók: Csíkszent -domokos, Csíkszenttamás, Balánbánya, Csíkrákos, Csíkdánfalva, Csíknagy boldog -asszony (Karcfalva), Csíkmadaras, Madéfalva, Csíkrákos, Csíkszentmihály, Csík -csicsó, Csík delne, Csíkpálfalva, Szépvíz, Csíkszentmiklós, Gyimesbükk, Gyimes -középlok, Gyimesfelsőlok, Kostelek, Zsögöd, Csíksomlyó, Csíkszentkirály, Csík -szent imre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Csíkkozmás, Lázárfalva, Mérleg 422 70Vö. Hargita Népe , 2016. november 8.; Csíki Hírlap , 2017. január 26.; Vasárnap, 2017. február 5. 71[ Sematizmus . 1768]. 6–7. Töredék. 72Uo. 8. 73Uo. 9. 74Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis... 15–16., 19. 75Catalogus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis M. Principatus Transilvaniae Pro Anno Bissextili A Christo Nato MDCCLXXXVIII. Albae Carolinae, é.n. 13–14., 18.
