Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
A hunyadi főesperesi kerület a 19. század második felében, a Zsil-völgyi kőszénbányászat fellendülésével és az 1871-ben megnyitott Piski–Petrozsény közötti vasútvonalnak köszönhetően újabb plébániákkal bővült. Sorban jöttek létre Petrozsény (1871), Piskitelep (1886), Lupény (1894), Vulkán (1906) és Lónyaitelep (1912) plébániái. Ezek a plébániák ipari telepeken létesültek, így a lelkipásztori feladat is másabb jelleget öltött.15 A 20. század második felében a hunyadi és a gyulafehérvári főesperességnek egy főesperese volt, aki Gyulafehérváron székelt. 2008 februárjától a két kerület főesperességi központja a petrozsényi plébániára került, majd 2013 augusztusától napjainkig, az új főesperes kinevezésével, a gyulafehérvári főesperesi központ ismét Gyulafehérvár. A gyűjtőlevéltár az érseki palota déli szárnyának földszinti helyiségeiben található, a püspöki és káptalani levéltárral egy helyen, két külön teremben. Ebbe a levéltárba a gyulafehérvári és a hunyadi kerületek plébániáinak levéltári anyaga 2003 szeptembere és 2004 januárja között került be. Ezek az egyházközségek a következők: Abrudbánya, Alvinc, Aranyosbánya (Offenbánya), Balázsfalva, Bor -bánd, Drassó, Gyulafehérvár, Magyarigen, Marosportus, Nagyenyed, Ósebeshely, Péterfalva, Szászsebes, Topánfalva, Torockószentgyörgy, Tövis, Tür, Verespatak, Zalatna, Aninósza, Csertés–Hondol, Brád, Boica, Csernakeresztúr, Hátszeg,16 Ki -rály bánya(toplica), Kőrös bánya, Kristyor–Gurabárza, Kudzsir, Lónyaitelep, Lupény, Nagyág, Nagyhalmágy, Petrilla, Petrozsény, Piskitelep, Pusztakalán, Szász város, Sztrigyszentgyörgy, Vajdahunyad és Vulkán. Ugyanitt találhatóak Hosszú aszó, Kiskapus és Mikeszásza egyházközségek levéltárai is az erzsébetvárosi főes pe resi kerületből. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt, hogy ezekben a kerületekben a szerzetesek által vezetett plébániák többségénél épségben vagy töredékben fennmaradt rendi irathagyatékkal is találkozhatunk, melyek a plébániai ügyviteli iratokkal együtt, egységesen lettek begyűjtve és rendezve. A szerzetesi irategyüttesek leválasztása az egyházközségiektől nem volt indokolt, ezek önálló állagként különülnek el az adott plébánia fondján belül, és így egy helyen férhetők hozzá. Sok esetben nem iktatták külön a rendet érintő iratokat, melyek beleolvadtak a plébániahivatal ügyvitelébe, így az elkülönítés nehezen vagy egyáltalán nem tehető meg. A következő plébániákat ferencesek (stefaniták, bulgariták, kapisztránusok) adminisztrálták: Abrud -bánya, Alvinc, Aranyosbánya, Boica, Csertés-Hondol, Hátszeg, Kőrös bánya,17 Kudzsir, Nagyág, Nagyhalmágy, Ósebeshely, Petrozsény, Topánfalva, Torockó -Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 407 15Vö. Buday: i. m. 16A hátszegi plébánia 54 okmánya (1584–1886) a Batthyányi Könyvtárban őrzött káptalani levél tárban található „67. láda. Hátszeg-parochia iratai” elnevezés alatt. Lásd Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár, Káptalani Levéltár, Káptalani levéltár ládák (ladulla ) szerinti segédlete, 1176–1900., 7727–7779. 17Kőrösbánya és Nagyhalmágy plébániák alapításuktól kezdve (1728 és 1775) a csanádi egyházme gyéhez tartoztak egészen 1786-ig, amikor az erdélyi egyházmegyéhez csatolták őket.
