Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
okoztak, melyeken gombásodási foltok jelentek meg. Ezek a fertőzött állományrészek a rendezés előtt papírrestaurátori laboratóriumba kerülnek, ahol gondos fertőtlenítésen esnek át. Az értékesebb köteteket, különösen az egyház tulajdonában maradt 18–19. századi anyakönyveket, amelyek a legkutatottabb forráscsoportot képezik, 2004-ben, 2013-ban és 2015-ben néhány NKÖM- és Nemzeti Kulturális Alap (NKA)- pályázati lehetőségnek köszönhetően sikerült restauráltatni a gyulafehérvári papírrestaurátori laboratóriumban. Csicsókeresztúr, Kolozsmonostor, Tövis, Nagyág, Nagyhalmágy, Torockószentgyörgy, Aranyosbánya, Hosszúaszó, Ósebeshely, Topánfalva, Alvinc, Bözödújfalu, Székelyszentkirály, Máréfalva, Barót, Szent katol -na, Nyárádköszvényes, Szamosújvár-örmény, Brassó, Székelybő és Homoród kará -csony falva plébániák matrikulái így kerülhettek megújított állapotba. 2006-ra befejeződött a széki 18. századi okmányok és az 1849-ben megkezdett plébániai krónika, a tekei plébánia kétkötetes historia domus a (1781–1939), a mezőerkedi proto kollum (1729–1825) és a kapnikbányai historia domus (1803–1823) restaurálása. 2013-ban sikerült további 42 darab, 1372–1744 között keletkezett eredeti oklevelet restauráltatni a Kolozsvári Gyűjtőlevéltár állományából, 10 eredeti oklevelet az 1625–1751 közötti időszakból, melyek a Székelyudvarhelyi és a Szamosújvári Gyűjtőlevéltárakból származnak, valamint egy udvarhelyi főesperesi vizitációs jegyzőkönyvet (1683–1702). Ugyanekkor adódott lehetőség egy gyergyói főes pe -resi széki jegyzőkönyv (1749–1813), egy csomafalvi faluszéki jegyzőkönyv (1790– 1811) és a szamosújvári örmény katolikusok tímárcéhe alapító statútumának (1700) restaurálására is. 2016-ban a kerelőszentpáli templom tornyából származó okmányt és egy 1758-ban kelt, nyárádselyei iratokból származó ereklyebizonyítványt restauráltak, melyek a Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltárban találhatók. A restaurátori beavatkozásokat és az említett fertőtlenítést az NKÖM és az NKA kizárólagos pályázati támogatásai tették lehetővé. 2017 nyarán sikerült néhány, a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárban található, sérültebb állapotú oklevélnek is a restaurálását elvégezni: ez alkalommal öt csíkszenttamási (1646–1698) és egy csík koz -mási (1767) oklevél került stabilizált, hozzáférhető állapotba. Az alábbiakban alapítási évük sorrendjében ismertetjük a gyűjtőlevéltárakat. A Gyulafehérvári Gyűjtőlevéltár (2003) Ez a levéltár jelenleg a gyulafehérvári és a hunyadi főesperesi kerületek iratanyagait foglalja magába, melyek az Érseki és a Főkáptalani Levéltár egyik raktárterében kaptak helyet. Ugyanide került begyűjtésre néhány erzsébetvárosi kerülethez tartozó plébániai iratanyag is (Hosszúaszó, Kiskapus és Mikeszásza). A közeljövőben, a tárolási feltételek biztosítása után, a szeben–fogarasi és az erzsébetvárosi főesperesi kerületek iratanyagait is ideszállítjuk. A gyulafehérvári főesperesi kerület az erdélyi egyházmegye első főesperesi kerülete, melynek alapítása a püspökség alapítását (1009) követte. Az 1332–1337 Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 405
