Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
tői, alsónémedi, kisváci, bugyi, óbudai, szentbenedeki, veresegyházi, szentmártonkátai reformátusok szerepeltek.79 A megye által lefolytatott vizsgálatok során a türelmi rendeletben foglalt feltételeket, azaz a protestáns családok számát és az anyagi források meglétét ellenőrizték.80 A kérelmek elintézési ideje eleinte rendkívül hosszúra nyúlt itt is, miként az ország többi megyéjében.81 Az 1782 tavaszán benyújtott folyamodványok végleges elintézése a következő év őszéig váratott magára. 1782-ben mintegy 15 protestáns közösség nyújtott be templom építésére és lelkész alkalmazására irányuló kérelmet. A helytartótanács tizenegy esetben (Alsónémedi, Bugyi, Foktő, Kisvác, Óbuda, Szentmártonkáta, Veresegyház, Gyón, Kiskőrös, Péteri és Tápió szent már -ton) jóváhagyta, négy település (Zsidó, Szentbenedek, Váchartyán, Soltvadkert) esetében viszont elutasította a kérelmet.82 Azok a közösségek folyamodtak tehát elsőként a vallásgyakorlat engedélyezéséért, ahol azt a 18. században folyamán felszámolták (így például Veresegyház, Soltvadkert, Kiskőrös, Óbuda). Az adatsor nem szolgálhat statisztikai vizsgálat alapjául, de azt mutatja, hogy a kérelem benyújtása nem jelentett automatikus engedélyezést. A soltvadkerti evangélikus közösség kérelmét például ekkor a családok csekély száma miatt utasították el, ahogy azt a türelmi rendelet ki is kötötte. Elutasítás esetén új kérelmet kellett benyújtani. Soltvadkert az ismételt kérelmét szinte azonnal, 1783. december 16-án fogalmazta meg, a vallásgyakorlati engedélyt a helytartótanács pedig majd 1784. február 9-én, egy új vizsgálatot követően állította ki.83 Szentbenedek azonban csak több év elteltével, 1786 júliusában folyamo dott ismét a vallásgyakorlat engedélyezéséért, amelyet a helytartótanács 1787. február 24-én kelt leirata adott meg.84 A hévízgyörki evangélikus közösség Aszód leányegyházaként 1787. március 13-án nyújtotta be imaház-építési kérelmét az alispánhoz, amely azt továbbította a helytartótanács részére. A kormányszerv a végleges jóváhagyást az uralkodói döntést követően, augusztus 14-én adta ki.85 Az eljárások ideje az 1782/83. évi időszakhoz képest tehát számottevően lerövidült. II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében 39 79MNL PML IV. 1-d. 168/1782. 80MNL PML IV. 1-d. Kiskőrösre vonatkozóan: 99/1782. Foktő: 103/1782. Alsónémedi: 104/1782. Bugyi: 105/1782. Gyón: 107/1782. Kisvác: 108/1782. Óbuda: 110/1782. Szentbenedek: 132/1782. Veresegyháza: 133/1782. Szentmártonkáta: 134/1782. Péteri: 147/1783. 81Mályusz: i. m. 368–396. 82MNL OL C 76 (Dep. reg. Aug. et Helv. conf.), Augustanae confessionis, 1784. F. 11. 3.; MNL PML IV. 1-d. 168/1782. A táblázat az alábbi iratok felhasználásával készült: MNL PML IV. 1-d. Alsónémedi: 104/1782. Bugyi: 105/1782 és 22/1783. Foktő: 103/1782 és 21/1783. Kisvác: 108/1782. Kiskőrös: 99/1782 és 20/1783. Óbuda: 110/1782. Szentbenedek: 132/1782. Veresegyház: 133/1782. Szentmártonkáta: 134/1782. Gyón: 107/1782. Péteri: 147/1783. Soltvadkert: 101/1782. 83MNL OL C 76 (Dep. reg. Aug. et Helv. conf.), Augustanae confessionis, 1784. F. 84. 2. fol. 1r. és fol. 2r. 84MNL PML IV. 2. 13. kf. 331/1786. 5., 1521/1787. 16–17. 85MNL OL C 76 (Dep. reg. Aug. et Helv. conf.), 1787. F. 185. 11. fol. 1r. és fol. 13r.
