Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
Egy megyei kimutatás szerint 1783 elején már 44 református (22 filia) és 14 evangélikus templom állt.86 Ez a szám tízzel magasabb, mint Mária Terézia uralko dásának végén. Két esztendővel később már 55 anya- és leányegyház szerepelt a református egyházkerület nyilvántartásában. 1788-ban pedig 61 egyházközséggel és 47 templommal számolhatunk, közülük 39 kőből, 1 téglából, 5 vályogból, fából és sárból, 2 vályogból és kőből készült.87 A közösségek gyarapodása az evangélikusoknál is töretlen volt, mivel 1786-ban 20 anyaegyházat és 54 filiát tartottak nyilván.88 Ez nem azt jelenti, hogy ennyi templom vagy lelkész állt szolgálatban, mivel a kimutatásban a csupán pár fővel szereplő pusztákat is feltüntették. Azt azonban mindenképpen jelzi, hogy a vallásgyakorlat lényegesen szabadabb lett, mint korábban. A váci püspöki konzisztórium a megye által összeállított hivatalos vizsgálati anyagok mellett saját észrevételeit is felterjesztette, amelyekben vélt vagy valós szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet. 1782. december 18-án Veresegyháza, Szada, Szentmártonkáta, Kisszentmiklós és Keresztúr kapcsán tett érdemi észrevételt. Veresegyháza esetében a tartozásaikat említette fel. Itt a református templom céljára felajánlott összeg jelentős részét ugyanis egy csomádi Rukavicz nevű jobbágytól kölcsönözték.89 A következő esztendőben Kisvác esetében jelezte a püspökség, hogy nincs szükségük templomra és lelkészre, mivel Tótfaluba könnyen átjárhatnak.90 A sort még hosszan lehetne folytatni. Migazzi Kristóf váci püspök VI. Pius pápának küldött jelentésében tehát nem túlzott, amikor azt írta, hogy a protestánsok térnyerését mindenféle módon gátolni igyekszik.91 A türelmi politika egyéb területei Filiák II. József az újonnan alakított vagy újraszervezett protestáns közösségek esetében pártfogolta, hogy a nyilvános vallásgyakorlattal felruházott gyülekezetek leányegyházként folytassák működésüket. Az egyházközségek az első erre irányuló kérelmeket már 1782 nyarán benyújtották. Elbírálásuk eleinte hasonlóképpen lassan haladt, mint a vallásgyakorlati jog elbírálása, azok elhúzódtak 1783 őszéig.92 II. József 1783 nyarán tette lehetővé, hogy több, egymáshoz közeli falu fogjon össze a közös A reformáció és magyarországi öröksége 40 86 MNL PML IV. 1-d. 44/1783; DREL A 1-a. 4. k. 637–643. 87 DREL A 1-a. 4. k. 926–929. 88 EOL PEK ir. D/8. 89 VPKL PEC 8. k. 301–306. 90 Uo. 373. 91 Vanyó Tihamér (szerk.): Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről, 1600–1850. Pannonhalma, 1933, 270. 92 MNL OL C 76 (Dep. reg. Aug. et Helv. conf.), Augustanae confessionis, 1784. F. 11. 3.; MNL PML IV. 1-d. 168/1782.
