Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
gyarapodása, hanem az ipar és a szolgáltatások fejlődése segíti leginkább, Bécs példája legalábbis ezt mutatta.71 Az országos béke feltétele a vallási egység, a korábbi évszázadokban a felekezeti viták miatt számos, akár fegyveres konfliktus is előfordult.72 Az újraegyesülés reménye azonban hiú, mivel Luther fellépését követően nem egy tanácskozás és zsinat megpróbálta elsimítani a nézeteltéréseket, de mindhiába. A konzisztórium ezért az egyház újraegyesítését kizárólag a protestánsok feltétel nélküli visszatérésében látta.73 A testület felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország bíráinak – a protestánsok által nehezményezett – esküszövegét már Luther és Kálvin fellépése előtt törvény (az 1492. évi XXXIII. törvénycikk) szabályozta. Az esküszöveg módosítása a rendeletben tehát törvényt sért.74 A konzisztórium a türelmi rendeletet végül 1782. április 19-én tette közzé papjai részére.75 A helytartótanács II. József válaszát a különböző felterjesztésekkel kapcsolatban 1782. május 16-án küldte meg. A király egyrészt biztosította a katolikusokat, hogy semmilyen módon nem érheti őket hátrány, másrészt felszólította a megyéket, városokat és megyéspüspököket, hogy haladéktalanul hajtsák végre a rendelkezését. Jelezte, hogy a szabálysértéseket a helytartótanács felé kell jelenteni. Az 1781. október 1. előtt kiállított, a gyermekek katolikus nevelését ígérő nyilatkozatok (reverzálisok) érvényességét is megerősítette, elsősorban a püspökök megnyugtatása érdekében. Az uralkodó pártolta, hogy az újonnan formálódó gyülekezetek inkább a már létezőkhöz csatlakozzanak. Pest megye a választ 1782. július 23-án hirdette ki.76 II. József egy másik körlevélben megnyugtatta a püspököket. Eszerint a türelmi rendelet nem azt a célt szolgálja, hogy bárki szabadon áttérhet más vallásra, hanem azt, hogy a hit erejével és szelídségével térítsék át az eltérő hitvallást követőket a katolicizmusra.77 Ezzel kitartott korábbi vallomása mellett, miszerint szívből kívánja az összes protestáns megtérését, azonban tudja, hogy üldözésekkel ez nem elérhető.78 A rendelet kihirdetésének és a felek megnyugtatásának folyamata ezzel lezárult. A protestáns közösségek újjáalakulása A türelmi rendelet közzétételét követően a protestáns közösségek Pest megyében is elkezdték a kérelmek benyújtását lelkészek alkalmazása és templomok építése végett. Az elsők között a gyóni, péteri és soltvadkerti evangélikus, valamint a fok-A reformáció és magyarországi öröksége 38 71Uo. 338. 72Uo. 340. 73Uo. 343., 345. 74Uo. 354. 75VPKL PAC 11. k. 287. 76Mályusz: i. m. 359–361.; MNL PML IV. 1-c/1. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Mandata et intimata politica. 1782. július 23. No. 3. 77VPKL PAC 11. k. 313–314.; DREL A 1-a. 4. k. 558. 78Mályusz: i. m. 98.
