Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
A megye protestáns rendjei átvették a kor protestáns érvrendszerét, és azt hangoztatták, hogy a kétoldalú nemzetközi szerződések nem változtathatók meg egyoldalúan, ellentmondásos törvényekkel. Álláspontjuk szerint a jogszabályok hierar -chiájában a nemzetközi szerződés megelőzi a nemzeti törvényeket. Az előbbiekkel nem összeegyeztethető jogszabályok, privilégiumok tehát semmisnek tekin ten -dők.63 A protestánsok szerint a linzi béke becikkelyezése szabályos volt, mivel az országgyűlésen a katolikusok is részt vettek.64 A nemzetközi jogra történő hivatko zás a protestáns érvelés gyenge pontja volt, ugyanis a bécsi és linzi békéket megkötő államalakulatok közül az Erdélyi Fejedelemség megszűnt, illetve a (nagy)fejedelmi cím a Habsburg-uralkodókra szállt. A katolikus püspökök is nehezményezték a rendelet bevezetését. Batthyány József hercegprímás több alispánt, köztük a Pest megyeit is levélben kereste meg a lépések összehangolása céljából. Nagy Ignác székesfehérvári püspök felterjesztésében jelezte, hogy több helyen a protestánsok is nehezményezték az új jogszabályt.65 A váci püspökséget irányító konzisztórium szintén tiltakozott a rendelet közzététele ellen. A testület már 1781. november 24-én Batthyány József érsekhez fordult útmutatásért, hogy miként járjon el a II. József uralkodása kezdetétől közzétett egyházügyi rendelkezésekkel kapcsolatban.66 A prímás javasolta a változatlan for mában történő közzétételt.67 Ennek ellenére a testület 1782. január 8-án megtagad ta a türelmi rendelet kihirdetését mindaddig, amíg a többi püspök álláspontját meg nem ismeri. Másnap olyan döntést hozott, miszerint megfelelő tiltakozó iratot kell eljuttatni az uralkodóhoz.68 Az említett dokumentumot 1782. február 5-én küldték el a helytartótanácsnak.69 Ebben Szent Istvántól kezdődően ismertették, hogy Magyarországon a kato likus egyház az egyedüli bevett vallás letéteményese.70 A konzisztórium a közvéle kedés alapján két indokot sejtett a rendelet megalkotásának hátterében. Az egyik szerint a vallási türelem segíti az ország benépesítését, a gyarapodó lakosságszám pedig egyet jelent a gazdaság fejlődésével. A másik vélekedés szerint a protestánsok és katolikusok közötti béke előmozdítja a felekezetek közötti egység helyreállását. A testület e nézeteket azonban nem találta megalapozottaknak. Egyrészt Ma -gyar ország népessége megsokasodott a megelőző időszakban, a pénzhiány azonban nem enyhült. Álláspontja szerint a virágzást nem a mezőgazdasági népesség II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében 37 63Mályusz: i. m. 181.; DREL A 1-a. 4. k. 474–476. 64DREL A 1-a. 4. k. 478. 65Bahlcke: i. m. 381–382. 66Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: VPKL), Protocolla Expeditionum Consistoralium (a továbbiakban: PEC) 8. k. 109–111. 67VPKL Protocolla Actorum Consitorialium (a továbbiakban: PAC) 11. k. 61. 68Uo. 64–65. 69Bahlcke: i. m. 381–382. 70Monumenta Catholica pro independentia potestatatis ecclesiasticae ab imperio civili . Tomus III. Pestini, 1856, 333.
