Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
A rendelet kihirdetése Pest megyében Az előkészítő egyeztetéseket követően a helytartótanács 1781. október 29-én kiadmányozta az ún. türelmi rendeletet, amely elsősorban az artikuláris helyeken kívüli protestánsok és görögkeleti vallásúak életét könnyítette meg. A rendelet hivatalos publikálása akadozott. A korabeli sajtó már a helytartótanácsi kihirdetés előtt beszámolt róla: a Wiener Zeitung 1781. október 17-én, a Pressburger Zeitung októ ber 20-án.58 Néhányan értesülhettek a változásokról annak ellenére is, hogy a hiva talos eljárások csak lassan haladtak. Pest megyében a közgyűlés 1782. február 5-én tárgyalta a türelmi rendelet közzétételét. A protestáns nemesség már február 2-án tanácskozást folytatott Pesten, hogy köszönő levelet fogalmazzanak az uralkodónak a rendelet kiadásáért.59 A megyei tanácskozáson is részt vevő nemesek (Beleznay Miklós, Prónay László és mások) informális megbeszélést is tarthattak. A megyei közgyűlés lefolyása jól ismert, azt itt részletesen nem kívánjuk megismételni. A katolikusok részéről előbb Patachich Ádám kalocsai érsek szólalt fel a rendelet ellen, majd Károlyi Antal gróf. A gyűlés végén a katolikus és a protestáns fél külön feliratot szerkesztett, amelyet II. Józsefnek küldtek, hogy a rendelettel kapcsolatos nézeteiket ismertessék, végül a katolikusok elfogadták a pátens szokásos kihirdetését.60 Mályusz Elemér beszámo lóját csupán egy-egy apró részlettel tudjuk kiegészíteni. A protestánsok az érseket követő katolikusok felszólalásait szelídnek tartották. Ürményi József főispáni adminisztrátor álláspontját követve a kihirdetés abban állt, hogy a szolgabíráknak egyegy példányt küldtek a rendeletből, annak további terjesztésétől eltekintettek.61 Felterjesztésében a megye az új jogszabályt számos ok miatt nehezményezte, amelyek közül az alábbiakat érdemes kiemelni: 1) II. József az örökös tartományok mintájára alkotta meg a türelmi rendeletet, jóllehet ezt az 1715. évi III. és az 1741. évi VIII. törvénycikkek megtiltják. 2) Az 1681. évi XXV. és XXVI., az 1687. évi XXI. és az 1715. évi XXX. törvénycikkek nem engedélyezik, hogy a protestánsok bárhol templomot építsenek. 3) A türelmi rendelet ugyan csak magánvallásgyakorlatot engedélyez az addig tilalmas helyeken, azonban az 1691. évi rendelet szerint itt lelkészi tevékenységet nem szabad folytatni, tehát az új rendelkezés ellentétes a korábbival. 4) Az 1608. évi koronázás előtti I. törvénycikk kizárólag a nemesek, a szabad királyi városok és a kincstár birtokain engedélyezi a szabad vallásgyakorlatot, amelyhez hasonló jogszabályokat az 1622., 1638. és 1659. évi országgyűléseken is elfogadtak, a linzi béke becikkelyezése pedig sérelmes volt a katolikusokra nézve.62 A reformáció és magyarországi öröksége 36 58Mályusz: i. m. 307. A Pressburger Zeitung hét pontba foglalva összegzi a változásokat a vegyes hírek rovatában. 59Csúthy: i. m. 226. 60Mályusz: i. m. 326–329. 61DREL A 1-a. 4. k. 456–457. 62DREL A 1-a. 4. k. 467–471.
