Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
lett. Budanović házi őrizetbe került. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Ijjas Józsefet bízta meg az adminisztratúra ügyeinek vitelével. Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1941. június 1-én mentette fel Budanovićot. A Szentszék jóváhagyásával Zichy érsek került a terület élére mint jog szerinti főpásztor, az adminisztratúrát ettől kezdve Ijjas vezette érseki biztosként. A püspök Pestre, onnan Mátraverebélyre került.9 Grősz szombathelyi püspökként, majd folytatólagosan kalocsa-bácsi érsekként volt a Muravidék apostoli kormányzója, így nem volt számára újdonság, hogy egy másik visszakerült területrész, a Bácska és Bánát is a joghatósága alá tartozott. Sem püspökként, sem érsekként nem erőltette a magyar nyelv tanulását a délvidéki szerb papokra, de ha meg akarták tanulni a nyelvet, támogatta őket ebben.10 Minden Budanovićot ért kritika ellenére – legyen annak bármi is a jogalapja – Grősznek határozott véleménye volt, ezt meg is fogalmazta a magyar hatóságok felé. Ahogyan a püspökkel szemben felléptek, csak kárt tettek, vélte, szerinte Budanović-tyal meg lehetett volna találni a közös hangot, ami a magyar érdekeknek megfelelt volna. Ehelyett „...nekem is [!] rossz néven vették..., hogy érintkeztem vele. 1943. augusztus 16-án Újvidékről visszafelé jövet ebéden voltam nála.”11 Grősz novemberben Szabadkán egy körmenetben is szerepet juttatott neki. Ezzel az érsek elnyerte a püspök szimpátiáját, utána ugyanis azt írta Grősznek hálálkodva, hogy látogatásával rehabilitálta a hatóságok előtt.12 Grősz véleményében felismerhető békeszerető mentalitása, a dialógus pártolása, a különböző nézetek ütköztetése és a konfliktusok tárgyalások útján történő megoldása iránti igénye. Röviden, a diplomácia módszerének alkalmazása a problémák kiküszöbölésére. Nem értett egyet azzal sem, hogy Budanović püspököt a Sztójaykormány, illetve vitéz Baky László belügyi államtitkár 1944 márciusában ismét internálni akarta. „Az internálásra ugyan nem került sor, azonban az emberek meg ijedtek, a papok is elvesztették a fejüket, úgyhogy dr. Ijjasnak megint nagyobb hatáskört kellett biztosítani a szabadkai egyházi ügyekben.”13 Partizántevékenységek a Magyar Királysághoz történt visszacsatolás után „Hiába volt az új magyar élet komoly erőfeszítése: a nemzetiségek nem tudtak egymásra találni. Míg a nemzetiségek idősebb tagjai a régi hagyományok emlékein buzdulva fogadták a bevonuló magyar csapatokat”, a fiatalok elzárkóztak a magyarok Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról 349 9 Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. München, 1975, 113–114.; Budanović 1943. május 26-án tért vissza Szabadkára. Lásd Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje (1909–2009). A Kalocsa-Bácsi Érsekségtől a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegyéig. Kalocsa–Pozsony, 2009, 53. 10Tóth Krisztina: A szombathelyi egyházmegye Grősz József kormányzása alatt: elsősorban a püspöki körlevelek alapján. Piliscsaba, 2009, 107–108. 11Grősz érsek naplója, 1944–1946 . Sajtó alá rendezte: Török József. Budapest, 1995, 47. 12Uo. 13Uo.
