Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
megélénkülő idegenforgalmat, amely 1939-ben jelentős számú turistát vont el a Balaton melletti üdülőktől.36 Mivel a három közigazgatási kirendeltség területét többségében erdők borították, az intenzív fakereskedéseknek nagy szerepük volt, és ezek jelentősége a háború előrehaladtával csak tovább növekedett. 1939 augusztusában a három közigazgatási kirendeltség területén összesen 85 fakereskedés működött, ami az összes kereskedés 1,7%-át tette ki. A fakereskedések 21,3%-a az ungi közigazgatási kirendeltség, 31,7%-a a beregi közigazgatási kirendeltség, 47%-a pedig a máramarosi közigazgatási kirendeltség területén működött. A vaskereskedés 1939 augusztusában nem számított elterjedt foglalkozásnak a három közigazgatási kirendeltség területén. A 12 járásnak és három szolgabírói kirendeltségnek is mindössze felében lehetett csak ezen ágazat üzleteivel találkozni. A beregi közigazgatási kirendeltségben működött a vaskereskedések 31%-a, míg az ungiban 45, a máramarosiban pedig 22,7%-a. Érdekes, hogy a vaskereskedések 22%-át a nagybereznai járásban működtették. A kereskedelmi ágazatok között egyedüliként ennek a megszervezésében és működtetésében kizárólag zsidó vállalkozók vettek részt. 4. ábra. A vas- és fakereskedések száma a közigazgatási kirendeltségek járásaiban A rőfös ruhakereskedések a mindennapi élet fontos és meghatározó részét képezték. Különösen a hegyvidéki területek hétköznapi életében volt ez igaz, ahol sok esetben egyedül ezek a gyakran szabászattal is foglalkozó boltok töltötték be a legújabb divatirányzat közvetítőjének szerepét. Fontosságukat az is jól bizonyítja, Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? 335 36Hollóssy István: A Magyar Idegenforgalmi Hivatal 1939. évi tevékenysége. Közgazdasági Szemle , 1940. 4–5. sz. 296.
